Már a negyedik atomerőmű hibásodott meg Japánban

Március 11-e óta már a negyedik japán atomerőműben észleltek üzemzavart. Elsőként a 9-es erősségű földrengés és szökőár következtében a fukushimai erőműben történtek robbanások, és súlyos radioaktív sugárzás, amelynek megállítása további 3-6 hónapba is kerülhet. Néhány héttel később ezt követte a szomszéd megyében az onagawai atomerőmű ,meghibásodása. Pár nappal később a niigatai atomerőműben füstöt észleltek, ma pedig a curugai atomerőműben mértek sugárzást. Utóbbi azért aggasztó, mert az erőmű meghibásodása a Japánt sújtó földrengés sorozattól független. Curuga a fősziget ellentétes (nyugati) partján, Fukui megyében, a fővárostól 450 kilométerre helyezkedik el. A Japán-tenger…

Read More

Védőgátat emelnek a fukushimai atomerőmű elé

Védőgáttal kívánják védeni a fukushimai atomerőművet az újabb szökőártól. A szakemberek szerint újabb nagy földrengés és cunami várható Fukushima térségében, amit a március 11-i, 9-es erősségű földrengés szinte a földdel tett egyenlővé. A földrengésben leállt a fukushimai atomerőmű hűtése. A felmelegedett hűtővíz robbanást, tüzet és erős radioaktív sugárzást okozott. Utóbbi jelenleg is tart, és az üzemeltető TEPCO (Tokiói Elektromos Művek) nyilatkozata szerint a lokalizálása 3-6 hónapig eltarthat. A sugárzás miatt az erőmű 30 kilométeres körzetéből evakuálni kellett a lakosságot. A környéken termelt zöldség, gyümölcs és egyéb élelem emberi fogyasztásra alkalmatlan.…

Read More

Földrengéses hétköznapok (2. rész)

Mielőtt a földrengések történetét folytatnám, tekintsünk át egy pillanatra a felkészülés gyakorlatát. A japán boltokban mindenki igényétől és pénztárcájától függően válogathat a földrengés-túlélő készletekben. Az egyszerűbb csomagok általában csak több évre tartósított vizet és szárazételt (ún. matrózételt) tartalmaznak, de a drágábbakhoz tartozik hátizsák, meleg ruha és különféle technikai berendezés is. A készletek kialakításában sokat segítettek a kóbei földrengés tapasztalatai. A romok alatt rekedtek a mentőknek fémsíppal jelezhetik a helyzetüket legeredményesebben. A kiabálásnál tovább bírják tüdővel, és messzebbre hallatszik. Arra is készülniük kell, hogy földrengésnél megszűnik az áramszolgáltatás és a romok…

Read More

Földrengéses hétköznapok (1. rész)

A magyar nyelv kifejezőkészsége színes és határtalan. Gyermekkoromban hallottam: „megrázta, mint Isten a vargát!”. Ha pedig valakit megfegyelmeztek, móresra tanítottak, azt úgymond: „gatyába rázták”. Felnőtt koromban a muszáj tanított meg a rázás addig ismeretlen fajára. Japánban földrengés mozgatta alattunk a talajt, s vele együtt engem, minket is. Első földrengésemmel zöldfülű magyarként 31 évvel ezelőtt találkoztam Tokió Tabata negyedében. Féltem? Dehogy! Kicsiny rezgés volt az, mintha közel haladó kamion zizegtetné a családi ház ablakát. A japánok megdermedtek: „Dzsisin! Dzsisin!” Én meg csak nevettem. Egy hejre magyar legény nem ijed meg néhány…

Read More

Katasztrofális kommunikáció

A külföldi kormányok és médiák folyamatosan támadják a hivatalos japán kommunikációt. A japán kormány és a TEPCO (Tokiói Elektromos Művek) többször bocsánatkérésre kényszerült a külföldnek adott hiányos vagy „pontatlan” információ miatt. Elsőként kiderült, hogy a cunamit okozó földrengés nem 8,9-es, hanem 9-es erősségű volt. Azt is kénytelenek voltak bevallani, hogy a fukushimai atomerőmű hűtésének leállásának az oka nem a cunami által lerombolt pót-áramellátást biztosító generátorok voltak. A hűtés rendszere már a földrengést sem bírta ki, ami elgondolkoztató az ország 72 atomerőművének állapotát illetően. A hírügynökségek azt is kifogásolják, hogy a…

Read More

Légifelvétel az atomkatasztrófa helyszínén 📺

Kapcsolódó cikkek: http://interjapanmagazin.com/a-japan-katasztrofak-forgatokonyve/ http://interjapanmagazin.com/sugarzasra-%e2%80%9eholdbeli-gep%e2%80%9d/ http://interjapanmagazin.com/minta-bejegyzes-8/   http://interjapanmagazin.com/a-japan-termeszeti-katasztrofa-hirei/ http://interjapanmagazin.com/minta-bejegyzes-6/   http://interjapanmagazin.com/proba-5/

Read More

A japán katasztrófák forgatókönyve

Április 11-én, pontosan egy hónappal a pusztító földrengés után 7,1-es erősségű földmozgás rázta meg Japán észak-keleti területeit. Központja azonban a többitől eltérően nem a tengerben, hanem Fukushima megyében volt. Ennek következtében minden eddiginél erősebb hatású volt nemcsak a földrengés központjában, hanem a 200 km-re fekvő Tokióban is. A 13 millió lakosú fővárosban kilengtek az épületek, és megszűnt a vízszolgáltatás (amit félórai munkával visszaállítottak). Vesztegelt a főváros 44 metrójárata is, amelyeket a következő 3 órában a sínek felülvizsgálata után folyamatosan újraindítottak. – Ó, a földrengés? Már kezdjük megszokni! – legyint az…

Read More