Sugárzást kapott három „kamikaze” A 3-as reaktor turbinaépületében dolgozó három munkás sugárszennyezett vízzel került érintkezésbe. A testüket ért víz radioaktív tartalma meghaladta a normál érték tízezerszeresét. Kettejüket kórházba kellett szállítani, mert a radioaktív sugárzás a lábukon égési sérüléseket keltett. Feltétételezések szerint a magas értékű sugárzás a reaktorból került a szabadba, ahol a túlhevült rudak valószínűleg már szerint részben megolvadtak. Ám az is lehetséges, hogy az elhasznált rudak lehűtésére szolgáló pihentető-medencékből, amelyekben felforrt a hűtővíz. Javítják a vízhűtést A Tokiói Elektromos Művek (TEPCO) előkészítette az átállást az 1-es, 2-es, 3-as és…
Read MoreKategória: Hírek
Az atomerőmű kamikazei
A japán fősziget, Honshu észak-északkeleti partvidékét soha nem tapasztalt erejű földrengés rázta meg március 11-én, délután 2 óra 46 perckor. A 9-es erejű földrengést 30 perc múlva követő szökőár gyakorlatilag letarolta a tengerparti városok építményeit, infrastruktúráját, és a tengerbe sodorta több mint tízezer lakóját. Az eltűntekkel együtt a tragédia már több mint 24 ezer halálos áldozatot követelt. A két katasztrófát azonban szinte feledtetik a fukushimai atomerőmű meghibásodásából eredő robbanások, nukleáris sugárzás, és a további fenyegetések. A robbanás, sugárzás, mi jön még? A rengés hatására a biztonsági berendezések leállították az erőmű…
Read MoreA Japánban terjedő sugárzás és fogadtatása
Japán földünk egyetlen nukleáris bombázást elszenvedett országa. Az 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák becslések szerint 150-246 ezer emberéletet követeltek az 1950-ig elhunyt sugárfertőzötteket is beleszámítva. (2007-ig közel 252 ezer sugárfertőzöttet regisztráltak.) A sugárzás a tenger élővilágában is generációs károkat okozott. A környék piacain a mérések még évtizedekkel később is radioaktív anyagok jelenlétét mutatták ki a halakban. A háború óta a japánok hevesen tiltakoznak minden nukleáris jelenléttől. Elemi erővel felléptek nem csak az ország 72 atomerőművének építésekor, de még az ellen is, hogy a szigetország partjainál atomhajtású amerikai hadihajó…
Read MoreJapánságtudat, a belső erő
A több mint egy hete tartó földrengések, a cunami által letarolt partvidéki városok, a fukushimai atomerőmű robbanásai és az immár 18 ezer halálos áldozatot követelő katasztrófa a japán gazdaságra hatalmas csapást mért. A világ legkiválóbb elemzői próbálják megjósolni a japán gazdaság jövőjét. Statisztikákat vetnek egybe, számolgatnak, mutatókat analizálnak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a japánok teljesítményét képtelenség általános emberi mértékkel mérni. A szigetország lakóinak szorgalma és munkabírása nem hasonlítható más népekéhez. Az elemzők közelebb kerülnének a japán gazdaság mozgatórugójához, ha abból a szóból indulnának ki, amely így hangzik: Yamatodamashi. Fordítása…
Read MoreMunka a sugárzás árnyékában
Tokió külvárosában néptelenek az utcák. Egy hete az úttesteken még egymást érték a járművek, ma pedig alig látni egy-egy autót mutatóban. A gyalogosok száma hasonlóan megcsappant. Néhány sietős járókelő szemmel láthatóan áru-vadászaton jár. Élelmiszert és gyógyszert keresve bekukkantanak a boltokba. A polcok majdnem üresek. A síri csöndben időnként felhangzó fűrészgép és kopácsolás zaja egzotikus sikátorba csalogat. A kétemeletes japán faház vázán négy 30 év körüli munkaruhás férfi serénykedik. – Most is dolgoznak? – Hát, persze. El kell tartani a családjainkat. – Nem félnek a sugárzástól? – Ah – legyint egyikük…
Read MoreSúlyos robbanás várható a fukushimai atomerőműben
Március 11-én Japánban soha nem tapasztalt, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg Honshu fősziget észak-keleti partjait. Bolygónkon három esetben mértek ennél nagyobb földmozgást (a legerősebb 9,5-ös volt). Megközelíthetetlenné váltak egyes települések a mindent elborító, több méter magas romok miatt. Az épületekkel együtt gyakorlatilag eltűntek a villanyoszlopok is, és közművesítésre csak a roncsok alól kikandikáló úttestdarabok utalnak. Nincs áramellátás, sem víz- és gázszolgáltatás, megszűnt a vezetékes telefon- és mobilkapcsolat. Ezeken a településeken a kórházakban is elfogyott a víz, az élelem és a gyógyszer. A földrengés okozta károknál azonban messze…
Read MoreA szökőár áldozatai és hősei
Március 11-én, péntek délután 3 órakor Japánban soha nem tapasztalt erejű földrengés rázta meg Honshu fősziget észak-keleti partját. A Miyagi, Fukushima és Iwate megyéket sújtó, a Richter-skála szerinti (utólag pontosítva) 9-es erősségű földrengés a bolygónkon mért negyedik legnagyobb földmozgás. (A legerősebb 9,5-ös volt.) A valódi pusztítást azonban a földrengést követő szökőár okozta. A helyenként 10 méternél magasabb, romboló erejű vízözön egyszerűen lekaszálta a tengerparti városokat. A visszavonuló ár épületek és járművek maradványaiból álló törmelék halmokat hagyott maga után. A kietlenné vált tájon csak mutatóba maradt állva egy-egy megtépázott, ablaktalan és…
Read MoreA földrengés és cunami hatása a vasútra
Számtalan elképesztő kép és videó érhető el a Japánt ért rettenetes katasztrófa hatásáról, de vajon hogyan hatott mindez a vasútra? Járnak-e a vonatok? Hogyan utaznak az emberek? Mi lett az eltűnt vonatok utasaival? Milyen egy földrengés egy vonat fedélzetén? Először a tokiói helyzetkép. A nagyvárosi japánok úgy használják a vonatokat a városon belüli utazásokra, mint mi a villamost, vagy a buszt, sőt, még annál is sűrűbben. A tömegközlekedést portástól az igazgatókig mindenki használja, mivel más módon gyakorlatilag nem lehet eljutni sehova, mert az autótartás is, és az autóhasználat is luxus.…
Read MoreFöldrengés, cunami, soha nem tapasztalt mértékű katasztrófa Japánban
A 6852 szigetből álló Japán a földrengések hazája. Lakóinak lába alatt itt mozdul meg legtöbbször a talaj, szeszélye szerint évente több ezerszer. Akire gyakran köszöntött a hirtelen bizonytalanság, hogy az életéből talán csak 20-40 másodperc maradt, más emberré válik. Mert a földrengést megszokni nem lehet. A Japánban töltött 31 évem alatt számtalanszor találkoztam a természet gigászi erejével. A földmozgás kezdetét az épület egyre erősödő jobbra-balra ingásából észleljük, amit aztán vérfagyasztó hang-egyveleg kísér. Reccsenések, roppanások, feldőlő bútorok, lehulló tárgyak hangja, ablakcsörömpölés, sikolyok, összedőlt épületek robaja. A cseresznyevirágos szigetországban hat esetben kényszerültem…
Read MoreMinden kezdet nehéz – de elindult a Hayabusa
A Tohoku Shinkansen-vonal meghosszabbításának decemberi átadásakor sem volt éppen zavarmentes a forgalom, és ugyanez igaz a Hayabusa expressz bevezetése miatt módosított menetrend életbelépésének napjára is. Ezúttal azonban tényleg az utasok voltak a hunyók. Rögtön az első vonat indulásakor, Tokió állomáson egy idős bácsi leesett a peronról a vágányokra. Feltehetőleg a fényképezőgépet kattogtató vasútbarátok helyezkedése során sodródott a bácsi a peron szélére, majd onnan a vágányokra. A zuhanás nem volt nagy, kb. 1 méter, és nem okozott nagy fennakadást sem, csupán 7 percet késett meg miatta az első Hayabusa expressz. Kb.…
Read More