A Hét Fű fesztivál vagy Nanakusza no szekku (七草の節句) egy régóta fennálló japán szokás: január 7-én hétféle fűvel ízesített rizses zabkását esznek. A nanakusza hét, fogyasztásra alkalmas tavaszi gyógynövény összefoglaló neve; a növények általában a következők: japán petrezselyem (せり, szeri pásztortáska (なずな nazuna) gyopár (母子草, hahakogusza) tyúkhár (蘩蔞, hakobe) bojtorjánsaláta (小鬼田平子, koonitabirako) fehér retek (蕪, kabu) jégcsapretek (大根, daikon) A összetevőket tekintve előfordulhatnak eltérések, megesik, hogy egyiket-másikat helyi gyógynövénnyel helyettesítik. Január 7-én reggel, vagy az azt megelőző éjszaka elhelyezik a füveket, a rizsgombócot és egy fából készült mozsártörőt egy vágódeszkán.…
Read MoreKategória: Kultúra
Idősödő nénik hip-hop tánca ?
Bár átlagéletkoruk 59 év, ezek a nénik megmutatják, hogy ők is tudnak úgy táncolni, mint a fiatalok. Aki járt már Japánban, az tudja, hogy mennyire aktívak az idős emberek. Nem számít, hogy éppen a rizsföldeken dolgoznak, vagy a fiatalokat megelőzve jutnak fel a Fuji-hegy tetejére, az idős japánok megmutatják, hogy az előrehaladott kor nem jelenti azt, hogy az ember lelassul. Példa erre ez a három nagymama, akik korukat meghazudtoló módon ropják a táncot. Ráadásul kimonóban, amiről köztudott, hogy milyen nehéz benne mozogni.
Read MoreVallások és hitek – sintó ?
https://www.youtube.com/watch?v=oEhxYm5ZHb8 A sintó (nyugaton shinto) Japán ősi vallása, őshonos vallási tanítások és gyakorlatok összessége. A sintó szó jelentése: az istenek útja, helyesebben „a szellemek útja”, ugyanis a sintóista szemléletben a hagyományos értelemben vett istenek helyét szellemek (kamik) töltik be. Az ősi vallásnak más elnevezése is létezik, hívják még kami no micsinek is, amely szintén „az istenek útját” jelenti. A sintó rokonságban áll Ázsia és a csendes-óceániai szigetvilág sámánisztikus hagyományaival és kultuszaival. E vallás középpontjában a kamik (istenek) állnak, ezek szellemek, gyakran az ősök szellemei vagy különböző természetben előforduló dolgok szellemei:…
Read MoreSzenteste és karácsony ünnepe
A karácsony története, és ami megmaradt belőle A magyar kultúrában az év legfontosabb ünnepe a karácsony. Ezer éves történettel rendelkezik, melynek gyökerét sajnos kezdjük elfelejteni. Érdemes áttekinteni, honnan is ered a karácsony és annak szokásai, miként köthető hozzá Jézus Krisztus és, hogyan kezdjük elfelejteni az ünnep keresztény mivoltát. A karácsony latinul Nativitatis Domni, azaz az Úr születését jelenti. A karácsony és Jézus születésének idejéről is megoszlanak a vélemények, de a nyugati kereszténység december 25-én ünnepeli a karácsonyt és vele együtt Krisztus születését, mely elsősorban a téli napforduló időpontjára utal. Ezen…
Read MoreDoma-Mikó István: Beszélgetés Görög Ibolya protokoll szakértővel 2/2
(Az első rész itt olvasható: http://interjapanmagazin.com/beszelgetes-gorog-ibolya-protokoll-szakertovel/ Folytatás – Mennyire fontos a protokollfőnök munkája a magas szintű politikai és üzleti kapcsolatokban? A protokoll pedig, ami 1987-től 1999-ig a szakmám volt, az egész világon egyforma. A diplomáciai protokollt nemzetközi egyezmény (1961-es Bécsi Konvenció) szabályozza. Azért nagyon izgalmas, mert ha valaki valamit nem tart be vagy rosszul csinálja, annak is jelentése van. Ezért tartom veszélyesnek, hogy egyre-másra kerülnek vezetői pozícióba olyan emberek, akik büszkék arra, hogy nem tartják a protokollt. Nagy-nagy sértődések születnek – és ezek megmérgezik adott esetben a…
Read MoreDoma-Mikó István: Beszélgetés Görög Ibolya protokoll szakértővel 1/2
Az egyetemes emberi kultúrában a protokollnak többezer éves történelme van. Minden társadalomnak voltak, vannak saját szokásai, illemszabályai, ezek gyakran összefonódtak a törvényekkel. Örök érvényű Arisztotelész időszámítás előtti kijelentése: „Az ember társas lény!” Egyes szabályok társadalomtól függően eltérőek. Például a középkori Európában csakis fedetlen fővel szabadott az uralkodó elé járulni. A törököknél viszont ilyenkor is követelmény volt a turbán viselése. A két protokollszokás ütközését Havasalföld vajdája, Dracula, úgy oldotta fel, hogy a török követek fejéhez szögeztette a turbánjukat, „nehogy lepottyanjon”. A protokollnak Távol-Keleten is voltak és vannak sajátságos hagyományai. A Kínai…
Read MoreA magyar mikulásnap története
„Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó…” Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudná folytatni a közismert karácsonyi éneket, de abban már kevésbé vagyok biztos, hogy mindenki ismeri a „kedves Télapó” történetét. Ez persze nem meglepő, hiszen a Mikulást számtalan legenda, mese és több mint 1000 éves, hitelesnek számító források veszik körül, így nem meglepő, hogy valamennyi nemzet és vallás némiképpen a saját képmására formálta. De pontosan, hogyan született meg a mai Mikulás és miként jutott el Japánba? Ha objektívek szeretnénk maradni, akkor az ezeréves forrásokra kell támaszkodnunk, melyekből…
Read MoreVáltozás a japán oktatási rendszerben
Megreformálnák az oktatási rendszert Japánban, magolás helyett programozni, gondolkodni, véleményt alkotni tanulnának az iskolában. Dél-Koreában és más ázsiai országok iskoláiban a hagyományos japán oktatási rendszer alapjai érvényesülnek. A gyerekeket magolással terhelik, mert kőkeményen helyt kell állniuk, ha beszeretnének jutni egy jó iskolába. Ennek az lesz az eredménye, hogy megfelelően képzett diákok kerülnek ki az iskolákból, viszont korántsem lesznek önálló, bármely helyzetben magukat feltaláló emberek. Egy japán gyermek általában 12 évet tölt az iskolában, 6 év általános és másik 6 év valamilyen felső tagozaton. A baj csak az, hogy ebben…
Read MoreNovember 23: Munka köszönete napja (勤労感謝の日)
Ekkor ünnepeljük a munkát és termelést, és egymásnak köszönetet mondunk. Régebben ez volt az aratási ünnep. Inter Japán Magazin
Read MoreSicsi-Go-Szan (七五三, sicsi-go-szan): 7, 5, 3 éves gyermekek ünnepnapja
A Sicsi-Go-Szan a 3 és 7 éves lányok, illetve a 3 és 5 éves fiúk fesztiválja, melyen a gyermekek növekedését és jólétét ünnepeljük. A gyermekeket kimonóba öltöztetik, és elmennek a szentélybe. H-guchi Inter Japán Magazin
Read More