Az idő előrehaladtával jellemzően mindannyian hosszú, lehetőleg egészséges életre vágyunk. Míg a nyugati országok leginkább a technológiai fejlődésben látják az örök élet titkát, addig keleten egy bizonyos életfilozófia segít az embereknek a mindennapok kiteljesítésében. A hosszú élet pedig bizonyos szinten csak hab a tortán. Mindent a japán kultúra sajátos életfilozófiájáról, a nagomiról.
Az emberiség évezredek óta kutatja a hosszú élet titkát. Míg az európai kultúrkörben külön tudományág (alkimizmus) alakult ki azért, hogy a kérdéskörrel foglalkozzon (ki ne emlékezne Nicholas Flamelre a Harry Potter és a Bölcsek kövéből), addig a japánok a józan észre és a testi-lelki egyensúlyra hagyatkozva állapították meg a halhatatlanság, vagy legalábbis a hosszú élet titkát.
Nagomi, – harmónia-a hosszú élet titka
Egy évtized óta először 2022 augusztusában csökkent egy parányit a japánok várható élettartama. Való igaz, hogy tapasztalható némi apadás a japánok várható élettartamában: 2020-hoz képest 2022-ben a férfiak élettartama 81,47 évről 0,09 évvel, a nőké 87,57 évről 0,14 évvel csökkent. („Köszönhetően” nagyrészt a koronavírus-járványnak, amely nemcsak ebben az országban írta át drasztikusan az eddig ismert adatokat.)
Ezzel együtt Japán még mindig előkelő helyet foglal el az átlagos várható élettartam versenyében: jelenlegi, 2023-as adatok szerint az ország a harmadik helyen szerepel a tabellán, s nem sokkal marad el a második Makaótól és első Hong Kongtól. (Japánban jelenleg 84,95 év a várható élettartam mindkét nem számára, míg Makaóban 85,51, Hong Kongban pedig 85,83.)
Az évszámok azonban önmagukban korántsem elegendők, hiszen élhetünk bármilyen hosszú ideig, ha egészségünk nem szolgálja a vitalitásunkat. A japánok különös, nyugati kultúrában eddig ismeretlen életfelfogása nemrég a Netflix Éljünk 100 évig: a kék zónák titkai című sorozata miatt került a figyelem középpontjába, nem véletlenül, hiszen bőven van mit tanulnunk tőlük.
A japánok titka ugyanis nem pirulákban vagy hasonló „gyorssegélyekben” keresendő, sokkal inkább egy holisztikus szemléletnek, az úgynevezett nagominak (magyarul harmónia) köszönhető. „A nagomi annak a ténynek a felismerése, hogy a jó közérzet számos elemtől függ. Ezen elemek közti egyensúly megteremtése elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez” – írja idén januárban megjelent kötetében Ken Mogi, a The Way of Nagomi: The Japanese Philosophy of Finding Balance and Peace in Everything You Do (nyers fordításban Az egyensúly megtalálásának japán filozófiája és minden, amit arról tudni érdemes) szerzője. (Mogi egyébként egy Tokióban élő, neurológiával foglalkozó tudós és író: több száz könyvet írt már a japán kultúráról.)
A nagomi életfelfogás szerint úgy kell megtalálnunk az egyensúlyt az életben, hogy egyesítsük annak legfontosabb elemeit (így például a pénzügyi helyzetünket, a társadalmi státuszt vagy a hobbinkat) úgy, hogy mindeközben hűek maradunk önmagunkhoz. Egyensúlyra azonban csak úgy találhatunk, ha tisztába kerülünk saját vágyainkkal és szükségleteinkkel.
Mogi szerint a nagomi fényében a japánok másképp állnak hozzá bizonyos „problémákhoz”, mint a nyugati kultúra képviselői. „Ha D-vitamin hiányunk van, hajlamosak vagyunk annyival elintézni a dolgot, hogy beveszünk egy D-vitamin tablettát, ahelyett, hogy kimennénk a szabadba és tennénk egy sétát. A japánok viszont nem restek ezt megtenni, sőt, külön szavuk is van erre a tevékenységre: erdei fürdőzésként hivatkoznak a természetes fényben való sütkérezésre.” A szakértő szerint a testünkre összességében jobb hatással van a természetes fény, arról nem beszélve, hogy jobb és fenntarthatóbb módon működik hosszú távon, mint bármilyen és bármennyi tabletta.
Érdemes ezen elgondolkodni!
(Folytatjuk további két részben a japánok bölcs életvitelét.)
Katika
Inter Japán Magazin
