1989 és 2006 között ápr. 29-én ünnepelték. 2007-ben május 4-re tették át. A zöld nap Shówa-császár születésnapjának (ápr. 29) ünnepléséből ered. 1989-ben, amikor meghalt a császár, az ünnep nevét átváltoztatták „Shówa császár születésnapjáról” „Zöld Nap”-ra. A természetet és az élőlények tiszteletének ünnepe ez. Hirohito császár Köztudottan szerette a növényeket. 2007-ben az ünnepet áttették május 4-re, s az április 29-e ismét Shówa nap lett. Inter Japán Magazin
Read MoreSzerző: Szerkesztő
Május 3: (憲法記念日): Ekkor emlékezünk Japán háború utáni alkotmányának létrejöttére
Tokió 2020 – A szervezők vezetője szerint további halasztásra nincs mód
Mori Josiro, a tokiói olimpia szervezőbizottságának vezetője szerint jövő nyárról semmiképpen sem lehet tovább halasztani a játékokat. Mori csütörtökön egy interjúban reagált az elmúlt napokban többek által megfogalmazott aggodalmakra, melyek szerint a koronavírussal még jövő nyárra sem sikerül majd világszinten teljesen megbirkózni, ezért nem lehet megtartani az olimpiát 2021 nyarán sem. A szervezőbizottság elnöke egyértelműen kizárta a további halasztás lehetőségét, annak ellenére is, hogy szavai szerint márciusban a japán miniszterelnöknek ő azt javasolta, fontolja meg a két évre szóló halasztást. „Gondoljunk a versenyzőkre, vagy a játékok szervezési feladataira, technikailag nehéz megoldani…
Read MoreÁprilis 29: Shówa nap (昭和の日): Hirohito császár születésnapja
A japánok ekkor ünneplik Hirohitó császár születésnapját, aki 1926-tól 1989-ig uralkodott. Hirohitó császár uralkodása alatt rengeteg dolog történt Japánban illetve Japánnal, többek között 1931-ben Manchúria megszállása, a második világháború, Japán háború utáni megszállása, az 1964-es Tokiói Olimpia, továbbá szintén az ő uralkodása alatt történt, hogy észak-koreaiak japán állampolgárokat raboltak el. Kobayashi Inter Japán Magazin
Read MoreJenei András, az író – Örök éjszakában – Riport vakokkal 1/2
Hányszor hallottuk a figyelmeztetést: „Vigyázz rá, mint a szemed világára!” De vajon eléggé vigyázunk a szemünk világára? Felfogjuk-e látásunk valódi értékét, vagy csak a hiánya döbbenthet rá, mennyit veszítettünk? Létezhet-e nagyobb fájdalom a látó ember számára, mint ha egyik napról a másikra kontrasztját veszti a világ, homályos ködbe takarózik, majd örök éjszakába fordul? Foglalkoztat a gondolat. Nemcsak a vakság fogalma, hanem hogy miként élik meg azt, akik annak születtek, vagy azzá lettek. Faggatnám őket az értékekről, és hogy egyáltalán hogyan képesek elviselni, ami számunkra elképzelhetetlen állapot. Még a kezdőszavakkal is…
Read MoreHanami (花見)
A változatos virág-fesztiválokat a sintó szentélyeknél tartják április folyamán. A virágokban gyönyörködésre kirándulásokat és piknikeket szerveznek, különösképpen a cseresznyevirágzásnak van hagyománya. Gyakran látni ivó partikat a parkokban, és az épületek között. Néhány területen az őszibarack virágot, ami Japán tradicionális virága (a cseresznye az Edo korszakból való, mely a szamuráj kultúrát szimbolizálja) is nézik, bár ez a virág korábban nyílik mint a cseresznye. Néhány helyen a szokásoknak megfelelően virágnéző partikat tartanak meghatározott napokon. Ez az egyik legnépszerűbb esemény tavasszal. A virágnézés témája régóta fontos helyet foglal el az irodalomban, a táncban…
Read MoreHanami: Cseresznyevirág nézés japánban (Videó) ?
A hanami (花見) egy japán szokás, mely a cseresznyevirágban való gyönyörködést jelenti. Ilyenkor a japánok a családdal, barátokkal piknikezni mennek, igazi népünnepélynek számít. H-guchi Inter Japán Magazin
Read MoreBíró Dániel: Japán Ország – A felkelő nap birodalma (pályamű, 2020.)
Antik útleírás gyűjtőként folyamatosan keresem, kutatom az 1945 előtt megjelent földrajzi témájú műveket. * 1945 előtt a témában megjelent könyvek száma nehezen felmérhető, de az biztos, hogy minimum 3-4 ezer kötetről beszélünk. A saját „csupán” ezer kötetes gyűjteményemben található könyveket, ha országonként csoportosítanánk, vélhetően a Japánról szóló munkák száma sok országhoz viszonyítva alacsony lenne. Természetesen Ázsiáról szóló könyveket sok szerző tollából olvashatunk, de Japán, mint ország, összességében csekély számban jelenik meg. A könyvespolcomra tekintve azonnal megakad a szemem, Gróf Vay Péter művein, aki fantasztikus könyveket írt keleti utazásáról és az…
Read MoreJapánban végezték el az első forradalminak számító szívműtétet
Klinikai kutatásokra alapozva végezték el az első olyan szívműtétet Japánban, mely a jövőben teljes mértékben forradalmasíthatja az új szívre váró betegek helyzettét. A múltban orvosok csoportja megfeszített munkával kutatták a szívtranszplantációk lehetséges alternatíváit. Egy napokban elvégzett rendhagyó szívműtét újabb lökést adhat a kutatóknak. A műtétre Japánban került sor és a kutatóknak minden okuk megvan az optimizmusra, a műtét a várakozásoknak megfelelően alakult. Forradalmi változás! A világon először sikerült őssejtből származó szívizomszövetet, azaz indukált pluripotenst (IPS) beültetni. Az operáció kísérlet jellegű volt. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora rizikófaktorral…
Read MoreMárcius 21: Tavaszi nap-éj egyenlőség napja (春分の日, Shunbun-no hi)
Ezen a napon az nappal és éjszaka is 12 órás. Ez jelenti a tél végét, a melegebb idő beköszöntét. Ez a nap egy 7 napos időszak, a „Haru-no higan” része. A haru tavaszt jelent, a higan pedig a halál folyójának mási fele, ami arra utal, hogy a buddhizmus szerint egy folyó van a mostani élet és a következő élet között. Sok japán ezért ilyenkor visszatér szülővárosába, és a nap egy részét azzal tölti, hogy meglátogatja ősei sírját, megtisztítja, gyertyát gyújt, áldozati ételt tesz a sírhoz, hogy segítse őseit a másik…
Read More