Magyarországra látogatott a nyúlszamuráj

Természetesen nem maga a szamurájpengét forgató nyúl tette tiszteletét hazánkban, hanem az őt megálmodó Stan Sakai, aki az Usagi Yojimbo (magyarul: Nyúl Testőr) képregénysorozatával hódította meg a világot. A Vad Virágok Könyvműhely szervezésének köszönhetően most először volt lehetősége a magyar rajongóknak találkozni a képregény író-rajzolójával. Stan Sakai 1984-ben írta meg az Usagi Yojimbo első kötetét és a mai napig aktívan rajzol és mesél történeteket a különleges nyúlról. A történet Japánban, a XVII században játszódik, ahol főhősünk a szamuráj szellemiségében küzd meg a világ nehézségeivel, gonoszságaival. A képregény helyenként szórakoztat, míg…

Read More

Miért más a japán gyerek?

Az ázsiai országok lakói sok mindenben különböznek tőlünk, európai népektől. Másban hisznek, más szokások szerint élnek és a gyermekneveléssel kapcsolatban is más nézeteket vallanak. Japán azonban még az ázsiai ország között is kitűnik egyedülálló kultúrájával.  Nézzük hát meg, hogyan vélekedik a „felkelő nap” országa a gyermek nevelésről. Évszázadok óta nagyon fontosnak tartják a generációk közötti kapcsolat fenntartását. Ez az jelenti, hogy a gyerek tisztelettudó, engedelmes a szüleivel szemben és becsüli a nagyszüleit. Már egészen kicsi korban megtanítják erre a kicsit. A nevelés nem korhoz kötött feladat, mindig és mindenkor nevelni…

Read More

Doma-Mikó István: Beszélgetés Görög Ibolya protokoll szakértővel 2/2

 (Az első rész itt olvasható:   http://interjapanmagazin.com/beszelgetes-gorog-ibolya-protokoll-szakertovel/   Folytatás   – Mennyire fontos a protokollfőnök munkája a magas szintű politikai és üzleti kapcsolatokban?   A protokoll pedig, ami 1987-től 1999-ig a szakmám volt, az egész világon egyforma. A diplomáciai protokollt nemzetközi egyezmény (1961-es Bécsi Konvenció) szabályozza. Azért nagyon izgalmas, mert ha valaki valamit nem tart be vagy rosszul csinálja, annak is jelentése van. Ezért tartom veszélyesnek, hogy egyre-másra kerülnek vezetői pozícióba olyan emberek, akik büszkék arra, hogy nem tartják a protokollt. Nagy-nagy sértődések születnek – és ezek megmérgezik adott esetben a…

Read More

Doma-Mikó István: Beszélgetés Görög Ibolya protokoll szakértővel 1/2

Az egyetemes emberi kultúrában a protokollnak többezer éves történelme van. Minden társadalomnak voltak, vannak saját szokásai, illemszabályai, ezek gyakran összefonódtak a törvényekkel. Örök érvényű Arisztotelész időszámítás előtti kijelentése: „Az ember társas lény!”  Egyes szabályok társadalomtól függően eltérőek. Például a középkori Európában csakis fedetlen fővel szabadott az uralkodó elé járulni. A törököknél viszont ilyenkor is követelmény volt a turbán viselése. A két protokollszokás ütközését Havasalföld vajdája, Dracula, úgy oldotta fel, hogy a török követek fejéhez szögeztette a turbánjukat, „nehogy lepottyanjon”.   A protokollnak Távol-Keleten is voltak és vannak sajátságos hagyományai. A Kínai…

Read More

40. születésnapját ünnepeli a walkman

Immár 40 éve annak, hogy a Sony piacra dobta a walkmant, mely alapjaiban határozta meg a zeneipart és a zenefogyasztókat egyaránt. Tekintsünk vissza a múltjába ennek a különleges zenedoboznak. 1979-et írunk. A tokiói Ginza városrészben a Sony olyan terméket alkotott meg, melyről sokan csak álmodoztak, vagy egyszerűen el sem tudták képzelni. Ez pedig a walkman, a világ első hordozható kazetta lejátszója volt. A technikai vívmány messze túlmutatott a kor csúcstechnológiáján. Ez nem pusztán egy új elektronikai eszköz volt. Ez a WALKMAN volt, amely lehetővé tette az akkori emberek számára, hogy…

Read More

A különleges képességgel megáldott, ugyanakkor nem túl okos pénztáros esete

1300 bankkártya adatát jegyezte meg egy japán pénztáros, a fotografikus memóriájának köszönhetően. Persze, nem csak unalom űzés céljából jegyezte meg ezeket a számokat, terve is volt vele. 1300 károsultja van az ügynek. Taniguchi Yusuke, részmunkaidőben dolgozott pénztárosként egy bevásárlóközpontban. Miközben kiszolgálta a vásárlókat megfigyelte és fejben tartotta az illető bankkártyájának adatait. A férfi bevallotta, hogy később használta a megjegyzett információkat, ugyanis mindenfélét rendelt magának és azután eladta azokat, hogy ezzel is fedezze kiadásait. A rendőröknek elég könnyű volt a dolguk a nyomozás során, hiszen tagadhatatlan nyomokat hagyott maga után a…

Read More

A magyar mikulásnap története

„Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó…” Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudná folytatni a közismert karácsonyi éneket, de abban már kevésbé vagyok biztos, hogy mindenki ismeri a „kedves Télapó” történetét. Ez persze nem meglepő, hiszen a Mikulást számtalan legenda, mese és több mint 1000 éves, hitelesnek számító források veszik körül, így nem meglepő, hogy valamennyi nemzet és vallás némiképpen a saját képmására formálta. De pontosan, hogyan született meg a mai Mikulás és miként jutott el Japánba? Ha objektívek szeretnénk maradni, akkor az ezeréves forrásokra kell támaszkodnunk, melyekből…

Read More

Ezután mindenki más szemmel nézi majd az animéket

Nem túlzás kijelenteni, hogy a XXI. században Japán az animéknek köszönheti jelentős részben a népszerűségét az egész világon. Azt viszont nem sokan gondolnák, hogy a mai napig óriási sikereket arató anime-sorozatokat potom pénzért készítik animátorok a stúdióknak. Az anime, mint műfaj Japánban született meg a 60-as években. Noha óhatatlanul, de már ekkor be is verte az első szöget a mai animátorok koporsójába, de ne ugorjunk ennyire előre. Le kell szögezni az elején, hogy az animátorok minden jelenetet kézzel rajzolnak meg, így időigényes és precíz munkát kell végezniük. A japán animátorok…

Read More

Változás a japán oktatási rendszerben

Megreformálnák az oktatási rendszert Japánban, magolás helyett programozni, gondolkodni, véleményt alkotni tanulnának az iskolában.   Dél-Koreában és más ázsiai országok iskoláiban a hagyományos japán oktatási rendszer alapjai érvényesülnek. A gyerekeket magolással terhelik, mert kőkeményen helyt kell állniuk, ha beszeretnének jutni egy jó iskolába. Ennek az lesz az eredménye, hogy megfelelően képzett diákok kerülnek ki az iskolákból, viszont korántsem lesznek önálló, bármely helyzetben magukat feltaláló emberek. Egy japán gyermek általában 12 évet tölt az iskolában, 6 év általános és másik 6 év valamilyen felső tagozaton. A baj csak az, hogy ebben…

Read More