Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai

A GRÓF NAPLÓJEGYZETEI UTÁN ÍRTA RADÓ VILMOS   Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is.  – a Szerkesztőség. Gróf Benyovszky Móric Ágost Aladár, magyar és lengyel főnemes, 1741-benszületett Nyitra megyében, Verbón, családja ősi birtokán. Atyja gróf Benyovszky Sándor lovas generális volt, anyja pedig Révay Róza, Túróc örökös grófnője. Gyermekévei tanulással és testgyakorlatokkal teltek el. Atyja példáját követvén, Móric is már tizennégyéves korában katona lett és csakhamar felvitte a hadnagyságig. Abban az időben Ausztria…

Read More

Hogyan hat a kávé az agyunkra?

A japán Cukuba Egyetem kutatócsoportja egereken végzett kísérletsorozatot, hogy tanulmányozza a trigonellin – a kávéban, a görögszénában és a japán retekben található anyag – kognitív funkciókra gyakorolt hatásait. Azok az egerek, amelyeket egy hónapig rendszeresen trigonellinnel tápláltak, jelentős javulást mutattak a memóriájukat és a kognitív teljesítményüket illetően. Az adatok részletes elemzése szerint az anyagnak pozitív hatásai vannak számos, a testünkben zajló fontos biológiai folyamatra. Ez a felfedezés új perspektívákat nyit meg a kognitív funkciók megőrzése és az agy egészségének javítása terén. A tudósok azonban azt javasolják, hogy ne vigyük túlzásba…

Read More

Páratlan őslelet vizsgálata Japánban

Az eset mindössze 37 ezer évvel ezelőtt történt a mai Észak-Nyugat Szibériában, aminek persze akkor még talán neve sem volt (bár már éltek ott emberek, akik elnevezhették volna). A kis mamutborjú a jégen baktatott. Hat hónapos teste 120 cm hosszú, a súlya 50 kilogramm volt, külsőleg pedig egy mini-elefántocskára emlékeztetett. Füvekkel frissen jóllakva talán inni ment, vagy csak át akart kelni a folyón. Néhány lépés után azonban a vékony jég megroppant alatta, és a következő pillanatban a dermesztő vízben már az életéért küzdött. Számtalanszor megkapaszkodott a jég szélébe, de az…

Read More

Megfejtik a tyúkok érzelmeit a japán kutatók

A tyúkoknak is vannak érzései, kommunikálnak. Hogy történik ennek megfejtése   Egy japán kutatócsoport azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás új megközelítésével egy olyan rendszert hozott létre, amely „képes értelmezni a tyúkok különböző érzelmi állapotait, így az éhséget, a félelmet, a haragot, a elégedettséget, az izgatottságot vagy a szorongást”. Egy új tecnika, a Deep Emotional Analysis Learning,  mely egyenlőre szakmai elbírálás előtt álló tanulmány. Eeszerint „összetett matematikai algoritmusokban gyökerezik”, és a tyúkok folyamatosan változó hangmintáihoz is képes alkalmazkodni. Ahogy telik az idő és gyűlnek az…

Read More

Bonc és vadász (Tréfás mese)

Járja, búvja bonc az erdőt, tanít, oktat járó-kelő Buddha-hívőt, jámbor szóra, emberségre, irgal­mazó, szívjavító szeretetre. Fa odvában szűk lakása, szószólásban jámbor lelke megnyugvása. Hegyek útján, esthomályos mély erdőben, jár a vadász vadra lesben; kedveteltig vadászgat el, vadra nyíllal nyilazgat el. Napkeltétől napnyugtáig, néhanapján virradtáig. Ballag a bonc hegyek, völgyek akadékán, sziklaszálak szakadékán, ki barlangból, be bar­lang­ba, völgykatlanból szűk szorosba. S amint lesel tekervényes utak mentén, ül egy vadász földre süppedt vén fa tönkjén; erős vállán íj-nyilával, nyíllal átlőtt zsákmányával. Bonc ott terem vadász mellett, akár egy nagy bűnös mellett, szemet…

Read More

Csak a felét ha fizeti (Tréfás mese)

Takarékos jó Kamura, sok aranynak, sok ezüstnek fösvény ura. Minden garast, ha egy jent is, fogához ver; élni is csak szegényesen, szűkösen mer. Hogy történt meg, mit én tudom, igaz okát se firtatom, bánat érte szegény fejét, megutálta kuporgató rongy életét. Búsra hajló fejjel ballag városszerte, uccahosszat; sikátorról sikátorra, egyik sorról másik sorra. Amint ődöng, amint jár-kél, kémlő szemmel amint szemlél, lába előtt mély egy folyó, mély medrében kénnyel-kedvvel folydogáló. Nagyot sóhajt nagy bújában, eltöprengő bánatában s amint nézi folyóvíznek habos fodrát, tajték verő hullám hosszát, előtte áll folydogáló folyó…

Read More

Japánok ősi filozófiái a hosszú élethez 3.rész

A japán emberek hosszú életéhez vezető útjának 3. alaptétele   A nagomi, a Hara hachi bu után következzen az ikigai: Ikigai – Megtalálni mindenben az örömet! Lélektanilag sem mindegy, hogyan állunk hozzá az élethez: a nagomi életfelfogás szerint az úgynevezett ikigai az egészséges lélekhez vezető út nyitja. Az ikigai lényegét tekintve nagyon hasonlít Csíkszentmihályi Mihály flowelméletéhez, vagy a ma divatos mindfullnesshez: a japán ideológia szerint igyekezzünk mindenben megtalálni az örömet, amit épp teszünk, legyen szó akár kutyasétáltatásról, vagy, hogy levisszük a szemetet, illetve megisszuk a reggeli első korty kávét. A tudós…

Read More

Dr. Fazekas István: „Ne fáradj követni az ősök lábnyomát!”

(Tűnődés Macuo Basó verseinek olvasása közben) Vannak igazságok, melyek csak akkor kezdenek el igazán fényleni, amikor már következményeik diadalai is megcsöndesültek. Igazságok, melyeknek konkrét, szimbolikus, morális és metafizikai jelentései nem napvilágra kerülésükkor, hanem az időnek bizonyos megáradása után válhatnak csak nyilvánvalóvá. Valamiféle fonák megkésettség lenne ez? Vagy természetes kivirágzása a múltnak a kései utódok életében? Vagy csupán olyan kézenfekvő jelenség, mely a Teremtő titokzatosan gondviselő munkájára mutat? Bármiként is van, minden bizonnyal leszögezhetjük: Japán történetében az egyik ilyen igazság az, hogy a japán nemzeti nyelv tündöklő tárgyilagosságát a Nara-korszak második…

Read More

Igaz neve Méz-odángó (Tréfás mese)

Hirtelen a férjem-uram természete, falánk szájú, tehetetlen ehetnékje. Ennivalót mihelyt hallott, mihelyt látott, jó falatra jól kitárult torkot tátott. Korgott megint egy nap gyomra és éhomra, találomra, fut szaladvást anyósához, füsteresztő, éteksütő konyhájához. Beállít és se szí, se szó leguggolgat, éhes szemmel lesel ínyes falatokat. Akadt bőven holmi egymás, két nyelésre egy harapás; habzsol, zabál tele szájjal, alig győzik szerrel, számmal. – Jaj, de finom falatocska, jaj, de pompás mézgolyócska – szól és nyeli szagát, ízét, tudakolja igaz nevét. – Méz-odángó igaz neve, ízzel mézzel telistele – szól anyósa s…

Read More