Újabb földrengés, újabb atomerőmű szivárog

Április 7-én újabb heves földrengés rázta meg a japán fősziget észak-északkeleti partjait. A 7,4-es erősségű földmozgás a március 11-én bekövetkezett 9-es méretű földrengés legnagyobb utórengése. A márciusi rengést követő 10-14 méter magas szökőár egész városokat tarolt le, és mintegy 28 ezer halálos áldozatot követelt Fukushima és Miyagi megyékben. A hullámok megrongálták a fukushimai atomerőmű négy reaktorát is, amelyből az egyik állapota még ma is kétséges. A környezetet súlyos sugárszennyezés érte, és a hatalmas mennyiségű sugárzó víz folyt a tengerbe. A reaktor résének betömését, a sugárzó víz megállítását követő mai heves…

Read More

Tengeren úszó medence hűtővíznek

A  TEPCO (Tokiói Elektromos Művek) egy gigászi méretű úszó tartállyal oldja meg a fukusimai atomerőmű sugárszennyezett hűtővizének tárolását.Eredetileg erre a célra Oroszországtól szándékoztak kölcsönkértek egy teherhajót, amely már sikeresen vizsgázott egy elsüllyedt atom-meghajtású tengeralattjáró sugárzásmentesítésekor. A terv azonban megváltozott, monumentális medence lett belőle, amit a tengeren vontatóhajó húzott be a fukusimai erőmű közelébe. H-guchi Inter Japán Magazin   Kapcsolódó cikkek: http://interjapanmagazin.com/minta-bejegyzes-8/ http://interjapanmagazin.com/846/

Read More

Fukushima: Sugárzás van, megoldás nincs

Beláthatatlan ideig elhúzódhat a március 11-i fukushimai földrengést és szökőárt követő atomerőmű-kálvária. Bár egymást váltják a javítási és helyreállítási szükségműveletek, a végleges megoldásra egyelőre nincs koncepció. Japánban egy új dilemmában a „hogyan továbbról” csak vontatottan születik hivatalos döntés. Az esetenként napokig, sőt, hetekig elhúzódó csoportos megbeszéléseken többtucatnyi beszólás és javaslat eredőjeként amorf döntések születnek. Így aztán az egyszemélyi döntéssel ellentétben bármi történjék, a felelős nem nevezhető meg. Az egyre türelmetlenebb lakosság elvárta, hogy ennyi idő alatt megoldódjanak a gondok. Ám a sérült atomerőműben a lázas munka ellenére sem javul a…

Read More

A japán természeti katasztrófa hírei

Sugárzást kapott három „kamikaze” A 3-as reaktor turbinaépületében dolgozó három munkás sugárszennyezett vízzel került érintkezésbe. A testüket ért víz radioaktív tartalma meghaladta a normál érték tízezerszeresét. Kettejüket kórházba kellett szállítani, mert a radioaktív sugárzás a lábukon égési sérüléseket keltett. Feltétételezések szerint a magas értékű sugárzás a reaktorból került a szabadba, ahol a túlhevült rudak valószínűleg már szerint részben megolvadtak. Ám az is lehetséges, hogy az elhasznált rudak lehűtésére szolgáló pihentető-medencékből, amelyekben felforrt a hűtővíz. Javítják a vízhűtést A Tokiói Elektromos Művek (TEPCO) előkészítette az átállást az 1-es, 2-es, 3-as és…

Read More

Az atomerőmű kamikazei

A japán fősziget, Honshu észak-északkeleti partvidékét soha nem tapasztalt erejű földrengés rázta meg március 11-én, délután 2 óra 46 perckor. A 9-es erejű földrengést 30 perc múlva követő szökőár gyakorlatilag letarolta a tengerparti városok építményeit, infrastruktúráját, és a tengerbe sodorta több mint tízezer lakóját. Az eltűntekkel együtt a tragédia már több mint 24 ezer halálos áldozatot követelt. A két katasztrófát azonban szinte feledtetik a fukushimai atomerőmű meghibásodásából eredő robbanások, nukleáris sugárzás, és a további fenyegetések. A robbanás, sugárzás, mi jön még? A rengés hatására a biztonsági berendezések leállították az erőmű…

Read More

A Japánban terjedő sugárzás és fogadtatása

Japán földünk egyetlen nukleáris bombázást elszenvedett országa. Az 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák becslések szerint 150-246 ezer emberéletet követeltek az 1950-ig elhunyt sugárfertőzötteket is beleszámítva. (2007-ig közel 252 ezer sugárfertőzöttet regisztráltak.) A sugárzás a tenger élővilágában is generációs károkat okozott. A környék piacain a mérések még évtizedekkel később is radioaktív anyagok jelenlétét mutatták ki a halakban. A háború óta a japánok hevesen tiltakoznak minden nukleáris jelenléttől. Elemi erővel felléptek nem csak az ország 72 atomerőművének építésekor, de még az ellen is, hogy a szigetország partjainál atomhajtású amerikai hadihajó…

Read More

Japánságtudat, a belső erő

A több mint egy hete tartó földrengések, a cunami által letarolt partvidéki városok, a fukushimai atomerőmű robbanásai és az immár 18 ezer halálos áldozatot követelő katasztrófa a japán gazdaságra hatalmas csapást mért. A világ legkiválóbb elemzői próbálják megjósolni a japán gazdaság jövőjét. Statisztikákat vetnek egybe, számolgatnak, mutatókat analizálnak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a japánok teljesítményét képtelenség általános emberi mértékkel mérni. A szigetország lakóinak szorgalma és munkabírása nem hasonlítható más népekéhez. Az elemzők közelebb kerülnének a japán gazdaság mozgatórugójához, ha abból a szóból indulnának ki, amely így hangzik: Yamatodamashi. Fordítása…

Read More

Munka a sugárzás árnyékában

Tokió külvárosában néptelenek az utcák. Egy hete az úttesteken még egymást érték a járművek, ma pedig alig látni egy-egy autót mutatóban. A gyalogosok száma hasonlóan megcsappant. Néhány sietős járókelő szemmel láthatóan áru-vadászaton jár. Élelmiszert és gyógyszert keresve bekukkantanak a boltokba. A polcok majdnem üresek. A síri csöndben időnként felhangzó fűrészgép és kopácsolás zaja egzotikus sikátorba csalogat. A kétemeletes japán faház vázán négy 30 év körüli munkaruhás férfi serénykedik. – Most is dolgoznak? – Hát, persze. El kell tartani a családjainkat. – Nem félnek a sugárzástól? – Ah – legyint egyikük…

Read More

Súlyos robbanás várható a fukushimai atomerőműben

Március 11-én Japánban soha nem tapasztalt, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg Honshu fősziget észak-keleti partjait. Bolygónkon három esetben mértek ennél nagyobb földmozgást (a legerősebb 9,5-ös volt). Megközelíthetetlenné váltak egyes települések a mindent elborító, több méter magas romok miatt. Az épületekkel együtt gyakorlatilag eltűntek a villanyoszlopok is, és közművesítésre csak a roncsok alól kikandikáló úttestdarabok utalnak. Nincs áramellátás, sem víz- és gázszolgáltatás, megszűnt a vezetékes telefon- és mobilkapcsolat. Ezeken a településeken a kórházakban is elfogyott a víz, az élelem és a gyógyszer. A földrengés okozta károknál azonban messze…

Read More

A szökőár áldozatai és hősei

Március 11-én, péntek délután 3 órakor Japánban soha nem tapasztalt erejű földrengés rázta meg Honshu fősziget észak-keleti partját. A Miyagi, Fukushima és Iwate megyéket sújtó, a Richter-skála szerinti (utólag pontosítva) 9-es erősségű földrengés a bolygónkon mért negyedik legnagyobb földmozgás. (A legerősebb 9,5-ös volt.) A valódi pusztítást azonban a földrengést követő szökőár okozta. A helyenként 10 méternél magasabb, romboló erejű vízözön egyszerűen lekaszálta a tengerparti városokat. A visszavonuló ár épületek és járművek maradványaiból álló törmelék halmokat hagyott maga után. A kietlenné vált tájon csak mutatóba maradt állva egy-egy megtépázott, ablaktalan és…

Read More