Mérget evett három kis bonc (Tréfás mese)

Bonc apóka imádkozik templomában, nem zavarják áhitatos nyugalmában. Torkos öreg volt apóka s hogyha akadt valamelyes jó falatka, dehogy jutott, dehogy adott más fiának, se bál­vány­nak, se barátnak. Boncnövendék három legény, csak úgy tengtek, csak úgy lengtek nagyszűkecskén; ha volt mit, hát eddegéltek, sovány konyhán, rizsen, teán éldegéltek. Ül Bonc apó bálványtele cellájában, áhítatos mormogásos imádságban; néző szeme tekintete merevedik, rá egy polcra szegeződik. Odalentről vigyáz rája, odafentről fénylik, ragyog csuporkája, tetéstele gyümölcsízzel, ínycsiklandó csemegével. Felsandítgat fel a polcra, félszem vigyáz három boncra; gyanú fészkel szent szívében, nem hisz három…

Read More

Igaz neve Méz-odángó (Tréfás mese)

Hirtelen a férjem-uram természete, falánk szájú, tehetetlen ehetnékje. Ennivalót mihelyt hallott, mihelyt látott, jó falatra jól kitárult torkot tátott. Korgott megint egy nap gyomra és éhomra, találomra, fut szaladvást anyósához, füsteresztő, éteksütő konyhájához. Beállít és se szí, se szó leguggolgat, éhes szemmel lesel ínyes falatokat. Akadt bőven holmi egymás, két nyelésre egy harapás; habzsol, zabál tele szájjal, alig győzik szerrel, számmal. – Jaj, de finom falatocska, jaj, de pompás mézgolyócska – szól és nyeli szagát, ízét, tudakolja igaz nevét. – Méz-odángó igaz neve, ízzel mézzel telistele – szól anyósa s…

Read More

Gróf Benyovszky Móric élete és Kalandjai

A GRÓF NAPLÓJEGYZETEI UTÁN ÍRTA RADÓ VILMOS Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Ezzel a hajóval aztán két mást hódított meg, amelyeknek emberei készségesen alávetették magukat neki. Másfél évvel később az Aleuti szigetek legnagyobbikán mtelepedett le, ahol emberei a szigetlakók leányaival házasságra keltek s ezzel megnyerte a bennlakók bizalmát. Most gyarmatokat akart alapítani, de híjával volt a szükséges fegyvereknek és szerszámoknak s ezeket, azt hitte, úgy szerezheti meg, hogy…

Read More

Gróf Benyovszky Móric élete és Kalandjai

A GRÓF NAPLÓJEGYZETEI UTÁN ÍRTA RADÓ VILMOS Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. 18-án egy Tontina nevű kuril faluba érkezett Benyovszky, amelynek tájonja igen barátságosan fogadta s maga, valamint fia elkísérték utasainkat egész a Kurili tóig, amelynek közelében Benyovszky egy tágas síkságot kijelölt a létesítendő gyarmat helyéül. Egy rajzot is készített e vidékről, amelyet Bolsereckben át akart adni a kormányzónak. Hazaérve, nagy megelégedésére értesült, hogy távolléte alatt zavartalanul folytak…

Read More

Legyet ölő Legyezőcske (Állatmese)

Tikkaszt a nyár, zümmög a Légy, fényben fürdik a mindenség. Bogárkáknak rebben szárnya, hallszik szellő suhanása; dümmög dongó ágon-bogon, szitakötő árkon, bokron. Adta Legye szemtelenje, be kelletlen, zizzenése, libbenése tűrhetetlen. Orrod előtt eledeled, falánk legyek rajtaesnek; italodat megdézsmálják, pihenődet megzavarják. Nagy szerencse, vigyázgat rád fürgekezű Legyezőcske. Csontja bambusz, húsa hártya; nyár­időben, rekkenőben hűs szellőt hajt verítékes orcátokra. Fagyos télen, zimankóban tüzet éleszt, alvó tüzet, pislákolót újjáébreszt; legyek raját, garmadáját ellegyezi, orrod elől, italod­ról, ételedről elkergeti, bambuszcsontú, hártyahúsú Legyezőcske. Terpeszkedik verandáján s házatáján megint zümmög, füle körül megint dümmög adta Legye…

Read More

A sportnap (スポーツの日, Supōtsu no hi ) , korábban Egészség- és Sportnap (体育の日, Taiiku no hi , ” Testnevelés napja”) 

A sportnap (スポーツの日, Supōtsu no hi ) , korábban Egészség- és Sportnap (体育の日, Taiiku no hi , ” Testnevelés napja”) egy állami ünnep Japánban , amelyet évente október második hétfőjén tartanak. Az 1964 -es tokiói nyári olimpia megnyitásának emlékét állítja , és a sport és az aktív életmód népszerűsítésére szolgál.  A Sportnapot a tokiói olimpia 1964-es megnyitója óta hozták létre Az első Egészség- és Sportnapot 1966. október 10-én tartották, két évvel az 1964-es nyári olimpia után . Az októbert választották a szokatlanul késői nyári olimpiának, hogy elkerüljék a japán esős évszakot , és az egészség és sport napja továbbra is az év egyik legszebb napja.  2000-ben a Happy Monday System hatására az Egészség- és Sportnap október…

Read More

Gróf Benyovszky Móric élete és Kalandjai

A GRÓF NAPLÓJEGYZETEI UTÁN ÍRTA RADÓ VILMOS Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Augusztus 16-án egy tolmács jelentette Benyovszkynak, hogy több törzsfejedelem érkezett a sziget különböző vidékeiről és audienciát kérnek. Már a bejelentésük módja sejteté a gróffal, hogy valami nagy dolog van készülőben. Tíz órakor ezerkétszáz ember jött két csapatban dobszóval és lobogó zászlókkal. Amint Benyovszky háza elé érkeztek, lerakták a fegyvert és küldöttjeik a gróf tisztjeitől vezetve beléptek…

Read More

Gróf Benyovszky Móric élete és Kalandjai

A GRÓF NAPLÓJEGYZETEI UTÁN ÍRTA RADÓ VILMOS Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is. – a Szerkesztőség. Mikor a többi elment, Benyovszky, Krusztiev s a pap azon kezdtek tanakodni, hogy mit csináljon majd a gróf, ha Nilovné sürgetni fogja egybekelését Afanázia leányával, ami most, hogy Benyovszky szabaddá lett, igen valószínűnek látszott. A grófnak igen rosszul esett, hogy kénytelen volt alakoskodni és azt a szeretetreméltó, jólelkű leányt áltatni, aki őbenne feltétlenül bízott. De mit…

Read More

Gróf Benyovszky Móric élete és kalandjai

A GRÓF NAPLÓJEGYZETEI UTÁN ÍRTA RADÓ VILMOS   Egyedülálló, hiánypótló élmény a Japánba második magyarként érkezett honfitársunk sokrétű tapasztalata. Érdemes megismerni e nem mindennapi, vállalkozó szellemű magyar teljes életét és halálát is.  – a Szerkesztőség. Gróf Benyovszky Móric Ágost Aladár, magyar és lengyel főnemes, 1741-benszületett Nyitra megyében, Verbón, családja ősi birtokán. Atyja gróf Benyovszky Sándor lovas generális volt, anyja pedig Révay Róza, Túróc örökös grófnője. Gyermekévei tanulással és testgyakorlatokkal teltek el. Atyja példáját követvén, Móric is már tizennégyéves korában katona lett és csakhamar felvitte a hadnagyságig. Abban az időben Ausztria…

Read More