A tüskés fugu mondta… 3.

A tüskés fugu (magyarul gömbhal, vagy golyváshal) furcsa jószág. Egész testét apró tüskék borítják, és ha dühbe gurul, felfújja magát. A fugu nem szereti, ha kifogják. Mondhatni, a guta kerülgeti! Ezért minden horogra akadt példánya gömb formájú. Kegyetlen bosszút áll azon, akik megeszi. Ha az epéjében lévő, bivalyerős méregből akár csak tűhegynyi kerül az ételbe, az ínyenc nem éli túl. Ellenszere nincs.  A tüskés fugu tehát igencsak alkalmas lehetne arra, hogy epés megjegyzéseket tegyen, de rovatunkban csak beszél, beszél…   A tüskés fugu mondta…                                   Tudja Ön, hogy…   –…

Read More

Bunkerépítési láz Japánban

(Képünk csak illusztráció) Észak-koreai atombombától és szaringáztól félnek a japánok. A tehetősebbek atombunkert építenek, a szegényebbek gázmaszkot vásárolnak. A megkérdezett japánok többsége úgy véli, hogy Észak-Korea kommunista rezsimje előbb-utóbb kilő az országra egy atomtöltetű rakétát. Erre készül a lakosság, és erre készül a kormány is, még kimenekítési gyakorlatot is tartottak. Nosza, a módosabbak hamar atombunker-építkezésbe kezdtek. Remélik, hogy a méteres betonfalak megvédik őket az atomcsapás erejétől, meg a sugárzástól. És, hogy azután hogyan tovább? „majd meglátjuk!” – válaszolják csöppet sem derűsen. A japán építési vállalatokat egész évre elhalmozták megrendelésekkel, ezért…

Read More

Inter Japán Díj pályázat

  Szereted Japánt? Írói ambícióid vannak? …vagy mindkettő? Jelentkezz az Inter Japán Magazin író-újságíró pályázatára! Az Inter Japán Magazin író-újságíró pályázatot hirdet a japán-magyar kapcsolatok és a két nép közötti szabad információ-áramlás erősítésére. • A pályázók korát, végzettségét és állampolgárságát tekintve nincs megkötés. • Bárki pályázhat interjú, riport, novella és tanulmány műfajban. • Írásműve épülhet japán-magyar történésekre, gondolati szintű közös elemekre, felvethet a két nemzet közötti további kapcsolati lehetőségeket. Feldolgozhat valós eseményeket, de az írás lehet fikció is. • Minden pályázó egy magyar nyelvű művel pályázhat, amelynek maximális terjedelme szóközökkel, bekezdésekkel együtt…

Read More

Lemondhat a japán császár a trónról

A japán kormány eleget tett Akihito császár kérésének azzal, hogy hozzájárult lemondásához. 200 éve nem volt rá példa, hogy japán uralkodó önként megváljon a trónjától. A kormány a rendeletet a császárra szabva szövegezte, nehogy politikai mozgalmak erre alapozva lemondásra késztethessék a jövőbeni japán uralkodókat.   Tanaka Inter Japán Magazin

Read More

Döntött a kormány: Lemondhat a japán császár

Lemondana Akihito császár belefáradt az uralkodásba. Kérésére a kormány személyére szabott döntést hozott, jövő decemberben megteheti, holott a japán császároknak halálukig kell uralkodniuk. Akihito császár Abe Sinzó miniszterelnökkel 200 éve nem volt precedens arra, hogy japán császár önként távozzon a trónjáról. Most, Akihito császár saját kérésére a kormány lehetővé teszi ezt. Abe Sinzó és kabinetje nem siette el a döntést, több, mint fél évbe került mire megszületett a személyre szabott szabály. Bár a japánok többsége elégedett a császárság intézményével, a döntéssel a jövőre is kellett gondolni, nehogy lemondásra lehessen kényszeríteni…

Read More

Tucatnyi új erőmű épülhetne a fukusimai sérült reaktorok leszerelési árából

A fukusimai sérült atomreaktor leszerelése csigalassúsággal halad, a költsége viszont öt év alatt a négyszeresére emelkedett. Kinek használ ez? 2011-ben az atomkatasztrófa után 50 milliárd dollárra becsülték a fukusimai atomerőmű leszerelésének költségeit. 2014-ben már ennek a duplájával számoltak, 2016-ban pedig még ez a magas összeg is a kétszeresére (vagyis, az első becsült ár négyszeresére) emelkedett. Ez mintegy 52 ezer milliárd forintnak felel meg. Összehasonlításképpen: Magyarország éves költségvetése 17 ezer milliárd forint, a paksi atomerőmű bővítése pedig 3 700 milliárdba kerül. A japán Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vizsgálja, hogy mi okozhatta a…

Read More

Művészlelkű halacska (Videó)

Földöntúli eredetűnek tartották, de csak egy művészlelkű halacska alkotta a víz alatti „gabonaköröket”. Ókata Jodzsi búvár-fotográfus a Japán déli területén fekvő Anami Ósima sziget partjainál a tengerfenék homokjában ritmikusan ismétlődő szabályos mintát fedezett fel. A mértani pontossággal kialakított mélyedések és domborulatok két méter átmérőjű kört alkottak. Emberi kéz munkájára gyanakodtak, de mivel a képződmény a szárazföldi gabonakörökre is hasonlít, még az is felmerült, hogy esetleg földönkívüliek készítették. Végül a NHK állami tv forgatócsoportjával sikerült lencsevégre kapni a tettest. Kiderült, hogy a homokköröket egy, a gömbhalak fajába tartozó halacska (Torquigener sp.)…

Read More

Sok munka, apró örömök 2/3

Tilos a „Nem szabad!” A fentiekben egy japán férfi napi életét mutattuk be. A nők élete eléggé különbözik a férfiakétól. Újabban ugyan nagyon megnövekedett a dolgozó nők száma, de azért, amikor megszületik az első gyerek, a legtöbb anya abbahagyja a munkát és teljesen a családjának kezd élni. Meg is van ennek a foganatja. A japán gyerekek általában jól neveltek, barátságosak, vidámak. Gyermeket verni nem szokás és az anyák inkább jó szóval és mosollyal, mint szidással nevelik a jóra csemetéiket. Ha gyerekéhez szól az anya, mindig mosoly van az arcán és…

Read More