A fiúgyermekkel megáldott családok a szabadban színes, hal formájú szélzsákot állítanak ki. Minden egyes hal egy fiúgyermeket szimbolizál. Otthonukban pedig egy kicsinyített szamuráj készletet állítanak ki, amely páncélból (yoroi), sisakból (kabuto), és fegyverekből áll. A páncél és sisak az erős és egészséges fiúgyermeket szimbolizálja. Inter Japán Magazin
Read More
1989 és 2006 között ápr. 29-én ünnepelték. 2007-ben május 4-re tették át. A zöld nap Shówa-császár születésnapjának (ápr. 29) ünnepléséből ered. 1989-ben, amikor meghalt a császár, az ünnep nevét átváltoztatták „Shówa császár születésnapjáról” „Zöld Nap”-ra. A természetet és az élőlények tiszteletének ünnepe ez. Hirohito császár Köztudottan szerette a növényeket. 2007-ben az ünnepet áttették május 4-re, s az április 29-e ismét Shówa nap lett. Inter Japán Magazin
Read More
A japánok ekkor ünneplik Hirohitó császár születésnapját, aki 1926-tól 1989-ig uralkodott. Hirohitó császár uralkodása alatt rengeteg dolog történt Japánban illetve Japánnal, többek között 1931-ben Manchúria megszállása, a második világháború, Japán háború utáni megszállása, az 1964-es Tokiói Olimpia, továbbá szintén az ő uralkodása alatt történt, hogy észak-koreaiak japán állampolgárokat raboltak el. Kobayashi Inter Japán Magazin
Read More
A változatos virág-fesztiválokat a sintó szentélyeknél tartják április folyamán. A virágokban gyönyörködésre kirándulásokat és piknikeket szerveznek, különösképpen a cseresznyevirágzásnak van hagyománya. Gyakran látni ivó partikat a parkokban, és az épületek között. Néhány területen az őszibarack virágot, ami Japán tradicionális virága (a cseresznye az Edo korszakból való, mely a szamuráj kultúrát szimbolizálja) is nézik, bár ez a virág korábban nyílik mint a cseresznye. Néhány helyen a szokásoknak megfelelően virágnéző partikat tartanak meghatározott napokon. Ez az egyik legnépszerűbb esemény tavasszal. A virágnézés témája régóta fontos helyet foglal el az irodalomban, a táncban…
Read More
A hanami (花見) egy japán szokás, mely a cseresznyevirágban való gyönyörködést jelenti. Ilyenkor a japánok a családdal, barátokkal piknikezni mennek, igazi népünnepélynek számít. H-guchi Inter Japán Magazin
Read More
Antik útleírás gyűjtőként folyamatosan keresem, kutatom az 1945 előtt megjelent földrajzi témájú műveket. * 1945 előtt a témában megjelent könyvek száma nehezen felmérhető, de az biztos, hogy minimum 3-4 ezer kötetről beszélünk. A saját „csupán” ezer kötetes gyűjteményemben található könyveket, ha országonként csoportosítanánk, vélhetően a Japánról szóló munkák száma sok országhoz viszonyítva alacsony lenne. Természetesen Ázsiáról szóló könyveket sok szerző tollából olvashatunk, de Japán, mint ország, összességében csekély számban jelenik meg. A könyvespolcomra tekintve azonnal megakad a szemem, Gróf Vay Péter művein, aki fantasztikus könyveket írt keleti utazásáról és az…
Read More
Ezen a napon az nappal és éjszaka is 12 órás. Ez jelenti a tél végét, a melegebb idő beköszöntét. Ez a nap egy 7 napos időszak, a „Haru-no higan” része. A haru tavaszt jelent, a higan pedig a halál folyójának mási fele, ami arra utal, hogy a buddhizmus szerint egy folyó van a mostani élet és a következő élet között. Sok japán ezért ilyenkor visszatér szülővárosába, és a nap egy részét azzal tölti, hogy meglátogatja ősei sírját, megtisztítja, gyertyát gyújt, áldozati ételt tesz a sírhoz, hogy segítse őseit a másik…
Read More
Xin’mea…Egy világon belüli világ- a maga szabályaival, szépségeivel, és furcsaságaival. Ez az én hazám. Azt tudjátok-e, kedves földi barátaim, hogy én is jártam ám már Nálatok. Igaz, akkor még csak a kalandokon, és a butaságokon járt az eszem. A komoly uralkodói dolgokra rá se hederítettem. Akkoriban teljesen más világ volt ám a dimenziótokban- főleg a Ti bolygótokon: volt még sok zöld terület, és élet. Még nem függtetek modern technikától, de sajnos nem volt tán sosem ismeretlen Számotokra a háborúskodás sem. Az a békés kis szigetcsoport azonban, amelyre serdülő fejjel tévedtem…
Read More
Salamon Feri 1914-ben fényesen leérettségizett, erdész apja, aki a püspöki erdőket kezelte a Mecsek keleti oldalán, kereskedőt szeretett volna taníttatni fiából. Mindig összevitatkoztak, a fiú gyakran túllépte az atyai tisztelettel kapcsolatos határokat, vagyis kivörösödve, ordítva tiltakozott az ellen, hogy „süvegcukor és pertli eladással töltse ki egész életét”. Az apa viszont eddigi tanárait illette méltatlan jelzőkkel, minden ökörnek elmondva őket, akik nem voltak képesek megtanítani lázadó fiát arra, hogy mi a különbség a szatócs és a kereskedő között. Feri a selmecbányai Erdészeti Akadémiára szeretett volna menni, de nagyon is tisztában volt…
Read More
Ahányszor említem Japánnal kapcsolatos álmaimat, magyar társaim hitetlenkedő tekintetét kapom válaszként, hisz nem ismerik a japán történelmet. Habár sok teória létezik rokonságunkról -például a mongolfolt a magyar csecsemőknél, vagy a japán és magyar szavak összecsengése-, az én szemléletem más irányból közelíti meg közös eredetünket. Úgy gondolom, a lelkiség minden helyzetben és szempontból fontosabb. Felfogásuk, mentalitásuk csodálatos módon párhuzamba állítható a miénkkel. Ahogy Zrínyi Miklós kirohant maroknyi katonájával az oldalán a több ezernyi törökre, úgy Ónisi Takidzsiró is feláldozta a maga, s az évek folyamán több ezer bajtársának az életét, a…
Read More