Összes hír

A samiszen (三味線; Hepburn: shamisen?, ’három húr’), avagy szangen (三絃; Hepburn: sangen?, ’három húr’) háromhúros japánhangszer, amin egy bacsinak nevezett pengetővel játszanak. A nyárslantok családjába tartozik, kicsi, bőrrel borított teste vékony, hosszú nyakhoz illeszkedik. Fogólapja bundozatlan. Hagyományosan selyemhúrokkal, napjainkban gyakran nejlonhúrokkal van felszerelve. A samiszen pengetős húros hangszer, a nyeles lantok, azon belül a nyárslantok családjába tartozik. Felépítése hasonló a gitáréhozvagy a bendzsóhoz; van egy nyaka, egy rezonáló teste, vannak rajta húrok, melyek a nyak és a test között feszülnek. A test, avagy dó (胴; Hepburn: dō?), dobra hasonlít: egy üreges test, amely elől-hátul kifeszített bőrrel van beborítva. A bőr típusa a zene műfajától és a művész tehetségtől függ. A tanuló samiszenhez gyakran kutyabőrt használnak vagy műanyagot, mert ezeket könnyű pótolni…

Ünnepet ül Nippon népe, Hold-Istenke örömére. Halványarcú Isten-lányka, Nap-Isten kis húgocskája, kiül kék ég peremére, langyos szellő legszélére. Ezüst tükrét előszedi, kerek arcát kendőzgeti, szeme alját, szemöldökét, derűs arca két kis gödrét. Isten-ifjú Eső-Felhő, esőcseppet csepegtető, felhők között ólálkodik, Hold világos udvarára bámészkodik. Irígy szemmel szemlélgeti ragyogását, halvány arca színezüstös sápadtságát. Azon töri csapzott fejét s meg-megrázza csúronvizes lebernyegét, ha majd beáll vak éjszaka, Hold ünnepét valamikép megzavarja. Odacsusszan pajtásához, Vihar-Felhő odujához, könny­esővel köszöntgeti, hűs cseppekkel freccsentgeti. – Rég ideje nem láttalak, zuhogni se hallottalak – kezdi a szót Vihar-Felhő.…