A tüskés fugu (magyarul gömbhal, vagy golyváshal) furcsa jószág. Egész testét apró tüskék borítják, és ha dühbe gurul, felfújja magát. A fugu nem szereti, ha kifogják. Mondhatni, a guta kerülgeti! Ezért minden horogra akadt példánya gömb formájú. Kegyetlen bosszút áll azon, akik megeszi. Ha az epéjében lévő, bivalyerős méregből akár csak tűhegynyi kerül az ételbe, az ínyenc nem éli túl. Ellenszere nincs.
A tüskés fugu tehát igencsak alkalmas lehetne arra, hogy epés megjegyzéseket tegyen, de rovatunkban csak beszél, beszél…
A tüskés fugu mondta…
Tudja Ön, hogy…
– Japánban van a világ leghosszabb vasúti alagútja? (A két legnagyobb szigetet, Honsút és Hokkaidót összekötő, tenger alatti alagút 53,85 kilométer hosszú.)
– a Tókaidó shinkansen (szuperexpressz vonat) egy évi átlagos késése 36 másodperc?
– Tokión naponta 2000 tonna haláru megy keresztül?
– a világ legnagyobb halpiaca a tokiói Cukidzsi-piac?
– a japán utcák többségének nincs neve?
– Japánban, akit lakáson belül ér a földrengés, annak testi épsége védelmében asztal alá kell bújnia?
– a japán utcai automatákból nem csak üdítőitalt lehet vásárolni, de sört, bort, cigarettát, hot dogot, palacsintát, tésztát, szendvicset, sőt, képregényt is?
– Japánban évente 24 milliárd használt evőpálcikát dobnak ki?
– Ókunosima szigetén több száz vadnyúl él, s az odatévedt turistákat üldözik a jó falatokért?
– a japán mobilok vízállóak, hogy fürdés közben is használhassák őket?
– a japán gyógyfürdőkbe nem engedik be a tetovált testű férfiakat? (Tetoválást csak a helyi gengszterek, a jakuza-klánok tagjai viselnek.)
– Japánban a legmagasabb kort a politikusok és a vallási vezetők élik meg?
– a japán adoptáltak többsége felnőtt férfi?
– Japánban, ha a tésztás leves szürcsölve fogyasztják, azt jelzik, hogy ízlik?
– a japán farmerek a hűtők helykihasználása miatt kocka formájú dinnyét is termesztenek?
BEFUCCSOLT OMIAI
A japán fiatalok többsége ma már maga választja ki leendő házastársát. Ám a hagyománytisztelő családokban még mindig dívik az omiái, vagyis, a „házassági találkozó”.
Az házasulandó fiúknak és eladósorban lévő lányoknak párt keresnek a szülők, rokonok, ismerősök. Először a kiszemeltek szülei találkoznak négyesben egy étteremben, hogy megtárgyalják a legfontosabbakat. A témák között előkelő helyen áll a fiatalok egzisztenciája és anyagi helyzete. Ha például a fiatalembernek jól fizetett állása van, és ráadásul állami, vagy városi alkalmazásban áll, a siker garantált! Ha a szülők tetszését kölcsönösen elnyerik a másik oldal adottságai és ajánlatai, következőleg már a fiatalokkal egyetemben találkoznak. Közösen is tárgyalnak egy kicsit, majd tapintatosan kettesben hagyják csemetéiket. Mégis csak ők mondják ki az utolsó szót, s ha szimpatizálnak egymással, lehet a házasságkötés idejéről és módjáról tárgyalni.
Egy fiatal lány, aki nem vetette meg az italt, panaszkodott, hogy már két házassági találkozója is dugába dőlt. Az elsőn, hogy jó benyomást keltsen, szendének tettette magát, alig nyúlt az italához. Ezt a férjjelölt igen rossznéven vette, mert – mint mondotta – rágondolni is szörnyű, hogy ünnepi alkalmakkor házas létére is egyedül kell innia. A következő jelölttel a lány igyekezett természetesen viselkedni. Simán asztal alá itta a leendő férjet, aki szégyenében messze elkerülte.
Japánban igen nagy a munkahelyi túlhajtottság. Nem ritka, hogy a hivatali dolgozók naponta 4-6 órát túlóráznak ingyen, sőt, még hétvégeken is bejárnak az irodába. E miatt teljesen kimerültek. Tokióban azért hiúsult meg egy omiái, mert a férjjelölt a legfontosabb tárgyalás közepette elaludt.
LELEMÉNYES DIÁK
Egy tokiói diák lesújtva értesült, hogy sürgősen gyógyítandó betegsége van. Egyedül élt, albérletben, szűkös körülmények közepette. A gyógyítás egy évi zsebpénzét felemésztette volna. Ám agyafúrt ötlete támadt.
Taxiba vágta magát, és sebesen hajttatott – no, nem a kórházba – a rendőrségre! Az őrs előtt kiugrott a kocsiból, mintha fizetés nélkül akarna „meglépni”, aztán a poszt előtt szándékosan elvágódott. A taxisofőr kiabálására a rendőr lefülelte, és nógatta a számla rendezésére. Mivel diák ezt megtagadta, letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték.
A fiatal a fogdában rövidesen „rosszul lett”, rabkórházba szállították, megállapították a betegségét és gyógykezelték. A kezeléstől nem csak meggyógyult, de „meg is javult”. Kifizette az egyébként jelentéktelen összegű viteldíjat, a rendőrség pedig ejtette az ellene emelt vádat.
S hogy mire volt jó mindez? Az állam állta a méregdrága kórházi kezelés költségeit.
