Közel 140 év után visszatért az ellopott ainu-koponya

Egy német tudományos intézet hivatalosan visszaszolgáltatott egy közel 140 éve ellopott ainu-koponyát Japánnak.      Japán második legnagyobb szigetén, az északi Hokkaidón több, mint 1300 éve él az ainu nép. A japán parlament csak az elmúlt években, pontosabban 2008-ban ismerte el az ainukat őslakos népnek.      A német Georg Schleisinger 1879-ben Hokkaidó egyik temetőjéből titokban Németországba vitt egy Ainu koponyát. A lelet közel 140 esztendeig a berlini Antropológiai, Etnológiai és Őstörténeti Társaság raktárában pihent. A napokban a társaság elnöke, Alexander Paschos „jó szándékú gesztusként” a berlini japán nagykövetségen visszaadta azt az…

Read More

Rendkívűli MEGHÍVÓ /RerTár Szolnoki Repülőmúzeum EXTRÉM PROGRAMJA

Kamikazek – A Busidó fiai Szeretettel hívjuk az érdeklődőket a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum harmadik könyvének kiadása alkalmából szervezett könyvbemutatóra, valamint egy különleges időszaki kiállítás megnyitójára. Doma-Mikó István: Kamikazek – A Busidó fiai Időpont: 2024. április 20. 11:00 óra Moderátor: Bajnai Zsolt A szerző, Doma-Mikó István, író, királyi udvari festőművész, főiskolai tanár és kamikaze-kutató. 50 éve él Japánban, riportokat készített és barátságokat kötött életben maradt kamikaze pilótákkal. Az olvasmányos regényben, egy öreg kamikaze visszaemlékezésein keresztül megismerhetjük, kik voltak azok a 17-26 éves élni vágyó japán fiatalok, akikben a hazaszeretet legyőzte az…

Read More

Észak-Japán hegyes vidékén Akita tartományában legálisan lőhető, ehető a fekete medve.

Észak-Japán hegyes vidékén Akita tartományában legálisan lőhető a fekete medve. A térségben egyébként medvekonzervet és instant medvecurryt is lehet kapni. A húszezres lakosságú Szemboku kisváros vasútállomásán tavaly novemberben a Soba Goro nevű helyi étterem üzembe helyezett egy olyan automatát, ami a vadászok zsákmányát, tehát a friss medvehúst árul.   Az étterem felvette a fogásai közé medvehúst, az automata pedig reklám az utasoknak. Egy negyedkilós medvehús-csomag durván 5800 forint, ami egyaránt tartalmaz száraz és zsírosabb-szaftosabb-kötőszövetes húsrészeket. Az ország két legnagyobb szigetén becslések szerint durván tízezer példány élhet. Jellemzően növényekkel, bogyókkal táplálkoznak…

Read More

Japánban törvény tiltja az egyneműek házasságát

Japánban törvény tiltja az egyneműek házasságát. A szigetországban szárnyait bontogató LMBTQ-közösség sikertelenül próbálkozik az egyneműek házasságának legalizálásával, Japánban törvény tiltja azt. A jelenlegi polgári házassági törvény kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő közötti kötelék. A magyar füleknek ismerős mondat ez. A LMBTQ-közösségek helyi perekkel próbálták elérni egy-egy azonos nemű pár legális egybekelését –eredménytalanül! Öt pert megnyertek ugyan arra hivatkozva, hogy az ilyen házasságkötések megtagadása sérti az emberi jogokat, ám az alacsony szintű bírósági döntések nem írhatják felül a hatályos törvényt.   Admi2 Inter Japán Magazin

Read More

Dénes Mirjam: Táncoló gésák és lopakodó szamurájok

Japán izoláltságának 1853-as hivatalos megszűnésével e távoli ország kultúrája az érdeklődés középpontjába került, általános európai kortünetként. Nyugat-Európában ez az érdeklődés a világkiállítások japán pavilonjainak közönségsikerében és a műgyűjtésben, valamint a korszakban alkotó művészek munkáiban felfedezhető stílusjegyekben nyilvánult meg, mely jegyek a klasszikus japán ábrázolás megismeréséből származtak. Franciaországban főként az impresszionista és posztimpresszionista festők munkáiban, hazánkban pedig Németországhoz hasonlóan főként a szecesszióval együtt jelentkezett a japán művészet hatása, s jelentős szerepe volt a modern képzőművészeti „izmusok” kialakulásában. E műalkotásokban a művészettörténet a régi klasszikus japán ábrázolás hatását véli felfedezni, s a…

Read More

Életfa Iskola Keszthelyen

Életfa Iskola Keszthelyen. Alapítványi iskolánk japán pedagógusok és művészek adományaiból Okuma Nobuko neves japán zenepedagógus kezdeményezésére jött létre. A japán adományozók valamennyien olyan emberek voltak, akik példának tekintették Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának azt a tevékenységét, amelyet a magyar kultúra megmentése és megőrzése érdekében tettek. Ennek szép példáját látták a keszthelyi Életfa óvodában. Az óvodában megismert szellemiséget, és módszereket nagy tisztelettel tanulmányozták, és ezt a felfogást terjesztették Japánban is. Ennek folytatását szerették volna látni iskolai körülmények között, példaként állítva japán pedagógusoknak.   Az iskolát Okuma Nobuko és M. Komáromi Gyöngyi…

Read More

5 szédületesen felkavaró japán legenda

Integető cicus, nevető Buddha és helyes kis porcelánbabák. Nem csak ilyen cukiságokról keringenek legendák a misztikus Felkelő Nap Országában. Japán frigyláda, átkozott baba és egy nagyon bizarr emberfejű kutya, emberáldozatokból készült épületek. Ezekről biztos nem hallottál, pedig nem kevéssé érdektelenek. Íme, 5 japán legenda, amely egy japánt és olvasót sem hagyhat nyugton! Az Okiku baba Már látszatra sem egy bizalomgerjesztő baba, főleg azokkal az óriási fekete bogár szemeivel. A 41 centis babát az első tulajdonosáról nevezték el. Kimonót visel és ami a leghátborzongatóbb benne, hogy a haja állandóan növekszik! Napjainkban…

Read More

Hanami (花見) Japán virág-fesztiválok kezdete

A változatos virág-fesztiválokat a sintó szentélyeknél tartják április folyamán. A virágokban gyönyörködésre kirándulásokat és piknikeket szerveznek, különösképpen a cseresznyevirágzásnak van hagyománya. Gyakran látni ivó partikat a parkokban, és az épületek között. Néhány területen az őszibarack virágot, ami Japán tradicionális virága (a cseresznye az Edo korszakból való, mely a szamuráj kultúrát szimbolizálja) is nézik, bár ez a virág korábban nyílik mint a cseresznye. Néhány helyen a szokásoknak megfelelően virágnéző partikat tartanak meghatározott napokon. Ez az egyik legnépszerűbb esemény tavasszal. A virágnézés témája régóta fontos helyet foglal el az irodalomban, a táncban…

Read More

6 meglepő tény a japán iskolákról/április 1-től március 31-ig tart a tanév

A japán gyerekeket az európai köztudat általában csendesnek és fegyelmezettnek gondolja, de sok mindent nem tudunk róluk és az iskolai környezetükről.   Tudtátok például azt, hogy a japán osztálytermek télen elképesztően hidegek? És vannak egyéb érdekességek is, amelyek valószínűleg szintúgy meglepnek benneteket is, mint ahogyan bennünket megleptek. Szinte minden japán tanterem egyforma: elöl egy nagy tábla található, hátul egy kisebb tábla, jobbra a folyosóra néző ablakok, balra pedig az iskolaudvarra néző ablakok határolják a tantermet. A szigetelés nélküli osztályterem az év enyhébb évszakaiban elég kellemes, de a fülledt nyári napokon szinte pokolnak…

Read More