Kategória: Kultúra

Cey-Bert Róbert Gyula: Atilla a hun üzenet c. könyvének ajánlója

Szerkesztő

A könyv elején lévő „Baráti támogatók listájából” kiemelve a teljesség igénye nélkül: Prof. Dr. Bárdi László történész, Orientalista, Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapítója és igazgatója. Matsumoto Hideo orvosprofesszor, Kyoto, Japán, aki kollégáival (Osakai Orvostudományi Egyetem) rengeteget tett a népek közti genetikai kapcsolatok feltárásában. Püski István: akinek mint könyvkiadónak, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar őstörténelem kutatás eredményeinek megismertetésében. Tonyaz Nijat történész, Toronto, Kanada, aki így ajánlja a könyvet: „Atilla tengrikutat, mi ujgurok, hasonlóan minden hun rokonnéphez, a magyarokhoz, törökökhöz, kazakokhoz, üzbégekhez, kirgizekhez, türkménekhez, azerikhez, a mongolokhoz, a közös őseink, a hunok,…

Read More

Japán népei III.: A japán származás az Arvisura regéi szerint

Szerkesztő

Arvisura: úz kifejezés, jelentése: „igazrovás”, „igazszólás”. Matek Kamill, egyik szerintem legjobb őstörténetkutatónk szerint „Árvíz ura” a szó jelentése. Szili István: „Etana mennyei utazásától Emese álmáig” c. munkájában leírja: „A magyar őstörténetírásnak nem tudományos, de annál érdekesebb és talán fontosabb részét képezik az Arvisurák.” Leginkább rege, a mitológiai időktől kezdődően, amely a magyar őstörténelmet próbálja elmondani. Az Arvisura lényegében egy olyan ősi világot mutat be, melyben a nomád testvérnépek a rokonságot számon tartva, egymást méltányolva, az örök barátság szellemében éltek egymás mellett próbáltak élni. Ha ez sikerült, akkor erősek és nagyok…

Read More

Író-újságíró pályázat – Turós Margaréta: Raszkolnyikov…

Szerkesztő

Raszkolnyikov Budapest-Bécs-Tokio közt Ülök a vonatban, előttem Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének régi kiadású keményfedeles példánya, fel sem nézek belőle, de érzem, hogy szembe leül valaki. Istenem, hogy elhamarkodtam az örömet, miszerint egyedül élvezem a gyilkos vergődését Bécsig. Ilyenek ezek a vonatok, Raszkolnyikovot állandóan megzavarják ontológiai magánvitáiban. Hogy fogja így megölni az öregasszonyt? A felszálló a könyvemet bámulja, csak tudnám, miért van az, hogy ha valaki velem szembe leül, azonnal bele kell, nézzen a könyvembe, újságomba, aurámba? Mindjárt megjegyzi, hogy gyilkosságra készülök, és azt fogom válaszolni, hogy túl vagyok rajta, csak…

Read More

Japán Nap Gyulán – harcművészettel!

Szerkesztő

A Japán Császárság egyik legfontosabb ünnepén, a Tanabatán rendezték meg idén Gyulán a Japán Napot. Ebből az alkalomból a fürdővárosba látogatott Koszuge Dzsunicsi, Japán magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. A gyulai városháza dísztermében dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntötte a megjelenteket. A polgármester, – aki maga is aktív shotokan karate mester, délután bemutatózott is – fontosnak tartotta a Japán Napot,mert megteremti a lehetőségét két távoli, nagyszerű kultúra közelebb kerüléséhez. Koszuge Dzsunicsi nagykövet az elmúlt időszakban jó néhány japán napon vett részt, és örömmel látta, hogy sok ember kedveli a kultúrájukat.
…

Read More

Japán népei II.: A japánok

Szerkesztő

Őskőkorszak: 240 – 150 ezer éve: A régészeti kutatások által feltárt kőeszközök bizonyítják, hogy a Japán-szigeteket már ekkor lakják. Nem tudni egyértelműen, hogy a mai japánokkal kapcsolatban voltak e. Skuczi László: Japán története és vallásai (http://terebess.hu/keletkultinfo/japinfo.html) c. munkájában összefoglalja, hogy „A japán nép eredetére vonatkozóan három elképzelés létezik: 1. Eredeti nép lakja ezeket a szigeteket 2. A nép mongol eredetű és Koreán keresztül érkezett a szigetekre (Kína és Szibéria felől) 3. A nép dél felől érte el Japánt (Megjegyzés: vagyis a csendes-óceáni szigetekről. Ez a maláj jelleg a vastag ajak…

Read More

Tanabata ünnep

Szerkesztő

A Tanabata csillagfesztivált jelent. Orihime és Hikobosi istenségek találkozását ünneplik ekkor a japánok. A legenda szerint a szerelmeseket a Tejút választja el egymástól, és csak egyetlen egyszer találkozhatnak egy évben, mégpedig a holdnaptár szerinti hetedik holdhónap hetedik napján. Ezen a napon a japánok kívánságokat írnak kis papírdarabokra, amiket bambuszfára akasztanak.

Read More