A mocsi nyúlós rizsből készül. A rizst beáztatják, majd megfőzik. Ezután egy hatalmas, fából készült mozsárba öntik, és fakalapácsal ütni kezdik, egészen addig, míg massza nem lesz belőle. A művelethez legalább két ember szükséges: egy kalapácsos (vagy több), és egy másik, aki közben hajtogatja, forgatja és nedvesíti a masszát.
Read MoreKategória: Kultúra
Író-újságíró pályázat – Kanovszky Adrienn: Folyam
Íráshoz látott. A vonalvezetések rabja volt. Azoké a vonalaké, amelyek által értelmet nyernek fogalmak. A mondatokból szövegek születnek, a szövegekből pedig érzések válnak kinyerhetővé. Szerette ezt az érzést. Amikor általa keletkeznek dolgok. Mindig elgondolkodtatta anyanyelvének írása. Számára megismételhetetlen volt a sok kanji jegy. Még gyermekkorában játszotta azt magában, hogy beléjük látott valamit, ami elsodorta az elméjét egy más világba. Például a „sugata” kanjija (姿, magyar: figura, alak) őbenne a gondoskodó nő képét jelenítette meg, ahogy jobboldalt a nagyobbik, baloldalt a kisebb gyermekére vigyáz, miközben azok együtt játszanak. Gyerekként is szerette…
Read MoreJapán népei I.: Az ajnuk
A japán szigeteken élő őslakos népeknek két fajtája van. A japánok kb. 127 millióan vannak. Az ajnuk (ajnu = ainu = kuril = kurill) kb. 24 ezres lélekszáma a második legnagyobb kisebbség. A legnagyobb, de ugyanakkor nem őslakos kisebbség ma, a brazil – perui csoport. Kisebb létszámú a szintén nem őslakos koreai – kínai kisebbség csoportja. Az ajnuk főleg Hokkaido szigetén, a Szahalin-sziget déli részén, a Kurill-szigetek Kamcsatka felöli részén és a Rjúkjú-szigeteken élnek. A Hokkaido-sziget a leg északabbi Japán négy, legnagyobb szigete közül. Az ajnu nyelvet ma már igen…
Read MorePapírvékony gyilkos (Japán krimi)
Különös halálesetről számoltak be Tokió híradásai. Holtan találtak egy középkorú férfit, saját, tizedik emeleti lakásában. Szétmarcangolva, vérbe fagyva feküdt az ágyán. A kiérkező nyomozók és a halottkém egybehangzó állítása szerint úgy nézett ki a holttest, és a helyszín, mintha tigris tépte volna szét az áldozatot. A holttest boncolásakor nyilvánvalóvá váltak az állati támadásra utaló nyomok. Nagymacskától származó nyálat, és ujjnyi mély, valószínűleg ragadozó szemfogával okozott sérüléseket talált az igazságügyi orvosszakértő. Mivel az eset a világ legnagyobb kiterjedésű városának központjában történt, rögtön kizárták a lehetőségét egy valóban bekövetkezett tigristámadásnak. Logikus magyarázat…
Read MoreÍgy kell felvenni a kimonót 2. rész ?
Szója-fok, Japán legészakibb pontja
A Szója-fok Japán legészakibb pontja. Hokkaidó szigetén található, Vakkanai városban. Tiszta napokon látni lehet az oroszországi Szahalint.
Read MoreÍgy kell felvenni a kimonót 1. rész ?
A kimonó japán hagyományos viselet, de manapság már csak ünnepeken veszik magukra a nók.
Read MoreKomán Zsombor: Haiku
Lécrácsból készült hagyományos japán ház. Közepén tűzhely. Jurta is lehetne, ha kicsit kerekebb, s papír helyett nemezből vannak a falai. Teázgatunk. A mondatok rövidek és ritkák: enyhén töredezett angol szókapcsolatok néha-néha. Kisétáltunk a kertbe… itt minden kert. Egy rózsa, egy fa, egy jellegzetes növény. Ez mind kert és mind építészet. És persze mind szent hely, melynek minden kis szögletét kamik lakják, az ősi szigetvilág istenillatú gőzei: milliárdnyi istenkék. A szamurájok lépte ott lakik az árnyékok halk suttogásában s kardsusogásuk visszhangzik egyre a hűs szellő nyomán. Nagyon otthonos kis séta a…
Read MoreA Sou Fujimoto Architects tervezi a Magyar Zene Házát
Sokat beszélgettünk már Liget Projekt-el kapcsolatban. Remélem még fogunk is. Remélem én is. Külön a Magyar Zene Házáról még nem. Hol tart most? Most ez egy szerződésnek az aláírása? Igen. Egy Nemzeti Terv pályázatán győzött Sou Fujimoto. Nem is akármilyen japán építészről van szó. Tavaly a World Street Journal, amely a világ egyik legtekintélyesebb lapja, az év legkreatívabb építészének kiáltotta ki az egész világon, és valóban nekünk egy olyan fantasztikus épületet tervezett, amelyet valóban a zene ihletett. Ennek az épületnek nem csak a külseje, hanem a beltartalma is egészen különleges…
Read MoreÍró-újságíró pályázat – Fodor Barnabás: A japán-orosz háború…
A japán-orosz háború és a két gőzhajó A japán-orosz háború tán kevésbé ismertebb az európaiak körében, mint például Pearl Harbor, holott ez egy olyan jelentős esemény volt a XX. század legelején, ami a japán külpolitikára és Európára is nagy hatással volt. Ennél is kevésbé ismert, hogy ennek a háborúnak vannak magyar érintőleges eseményei. A japán-orosz háború Japán a XIX. század végére egyfajta sértettséget érezhetett az európai nagyhatalmakkal szemben. Japán a bezárkózás utáni megnyílás korába lépett melyeket a Meiji-restauráció jegyében folyt. Az ipari forradalmak ezáltal a fejlődésben elmaradott országban egyszerre jelentkeztek,…
Read More