Kategória: Kultúra

A Tenger Napja (海の日 – Umi no Hi) Japán 14. nemzeti ünnepe

Szerkesztő

  Minden évben július harmadik hétfőjén tartják Japánban a Tenger Napját, amely hivatalosan 1996 óta számít kitüntetett napnak, a 2003-as japán állami ünnepekről rendelkező törvény elfogadása óta pedig nemzeti ünnepnek. Ennek alkalmából országszerte „tenger témájú” rendezvényeket tartanak, amelyekkel az ország partjait körülölelő természetes vizek nyújtotta jólétre emlékeznek. Az ünnep spirituális eleme, amikor az emberek a szentélyeket felkeresve hálát adnak a „tenger áldásaiért”. A Tenger Napja (海の日 – Umi no Hi) Japán 14. nemzeti ünnepe, de nem az első amely az ország körüli vizekhez kötődik. 1941-ben július 20-a Tengerészeti Emléknapként írta…

Read More

A japán emberek életének 15 jellemzője, amely messze eltér az átlagos emberek gondolkodásától 3. rész

Szerkesztő

Japán egy teljesen egyedi ízlésű, évezredes hagyományokkal rendelkező ország, filozófiájuk pedig generációról-generációra öröklődik a lakosok között. Az ország maga az egyik legfejlettebb a világon, a technikai újítások folyamatos fejlesztése közben sem szakította meg a kapcsolatot a gyökereivel. A tökéletes összhangjuk miatt pedig olykor úgy tűnik, mintha a japánok egy másik bolygóról, vagy legalábbis a jövőből érkeztek volna ide hozzánk a Földre. 11.  A gyermekek fizikai bántalmazását törvény tiltja. Múlt év márciusban a japán kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, ami tiltja a kiskorú gyermekek fizikai büntetését a neveltetésük céljából. Külön érdekesség,…

Read More

A Mosómedve és a Csiga (japán mese)

Szerkesztő

Réges-régen ősidőkben történt. Találkozott a mosómedve a tavi csigával, és így szólt hozzá: – Üdvözöllek, tiszteletre méltó barátom! Éppen zarándokúton vagyok, fel akarom keresni az áldott Ize szent helyeit. Nem tartanál velem? A csiga először meglepődött, de aztán eszébe jutott, hogy őrá is ráférne Ize szent helyeinek áldásos hatása, ezért aztán így válaszolt: – Szívesen veled tartok, tiszteletre méltó mosómedve, magam is éppen zarándokút tervét forgatom fejemben. Elindultak hát együtt. Útjuk utolsó napján a csiga így szólt a mosómedvéhez: – Mondanék én valamit, tiszteletre méltó mosómedve uram, ha nem vennéd…

Read More

Mérget evett három kis bonc (Tréfás mese)

Szerkesztő

Bonc apóka imádkozik templomában, nem zavarják áhitatos nyugalmában. Torkos öreg volt apóka s hogyha akadt valamelyes jó falatka, dehogy jutott, dehogy adott más fiának, se bál­vány­nak, se barátnak. Boncnövendék három legény, csak úgy tengtek, csak úgy lengtek nagyszűkecskén; ha volt mit, hát eddegéltek, sovány konyhán, rizsen, teán éldegéltek. Ül Bonc apó bálványtele cellájában, áhítatos mormogásos imádságban; néző szeme tekintete merevedik, rá egy polcra szegeződik. Odalentről vigyáz rája, odafentről fénylik, ragyog csuporkája, tetéstele gyümölcsízzel, ínycsiklandó csemegével. Felsandítgat fel a polcra, félszem vigyáz három boncra; gyanú fészkel szent szívében, nem hisz három…

Read More

A japán emberek életének 15 jellemzője, amely messze eltér az átlagos emberi gondolkodástól 2. rész

Szerkesztő

Japán egy teljesen egyedi ízlésű, évezredes hagyományokkal rendelkező ország. Filozófiájuk pedig generációról-generációra öröklődik a lakosok között.  Az ország maga az egyik legfejlettebb a világon, a technikai újítások folyamatos fejlesztése közben sem szakította meg a kapcsolatot a gyökereivel. A tökéletes összhangjuk miatt úgy tűnik, mintha a japánok egy másik bolygóról, vagy legalábbis a jövőből érkeztek volna ide hozzánk a Földre. Megismertük esztétikai érzéseiket, elzárkózásukat a „fosztogatástól”,a minimalitásukat az udvariasságban, hogy nem foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat és miként oldják meg az öröklődés biztonságát. Mivel kápráztatnak el még a japán emberek? 6. A japánkert…

Read More

Aomori japán város és Kecskemét testvérvárosi kapcsolata

Szerkesztő

Aomori japán város és Kecskemét testvérvárosi kapcsolata 25 éves együttműködésre tekinthet vissza. A magyarországi japán nagykövet Sato Kuni ellátogatott a kecskeméti Arany János iskolába, hogy megnyissa az Aomori város diákjainak munkáiból készült kiállítást.  A Kecskemét-Aomori Baráti Kör (KABK) és Kecskemét Megyei Jogú Város képviselői fogadták a Sato Kuni nagykövet asszonyt az Arany János Általános Iskolában. A japán-magyar barátság érdekében egyre szorosabb viszonyt próbálnak több területen – leginkább a kultúra és az oktatás terén – megvalósítani. Ennek ékes bizonyítéka, hogy tavaly már a Csiperó keretein belül tudtak Aomoriból csoportot fogadni, idén…

Read More

Hagyományos gésatánc ?

Szerkesztő

A gésa (芸者) tradicionális japán szórakoztató művész, aki különböző japán művészetek előadásában jártas, mint például a klasszikus zene és tánc. A gésák a 17. század kurtizánjaiból alakultak ki, tökéletességig fejlesztve a szórakoztatás művészetét. A fiatal nők kezdetben kényszerből, később kizárólag szabad akaratukból kerültek be a gésaközösségekbe, ahol hosszú tanulóéveket töltöttek azzal, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek. A 18. századra már törvények védték a gésákat, népszerűségük rohamosan nőtt. Elsajátították a hagyományos japán hangszerek használatát, a tradicionális táncok és énekek előadásmódját, a teaszertartás pontos kivitelezését, még a vendégeikkel való beszélgetés…

Read More

Antarktiszi történet

Szerkesztő

1959. januárjában megható hír járta be a világot: az Antarktiszen, a japán Showa bázisra érkező kutatócsoport élve talált két kutyát abból a falkából, amelyet előző januárban kénytelenek voltak sorsára hagyni az örök hó és jég birodalmában. Ebből a történetből készült minden idők legsikeresebb japán filmje. Taró és Dzsiró, a leghíresebb karafutók       Az Antarktiszen Taró és Dzsiró boldog farkcsóválással üdvözölte az egy teljes évre „elbitangolt ” gazdikat, a média világgá röppentette a hírt és sztárokká tette a túlélés négylábú hőseit. A történet filmesített változata „Nankyoku monogotari” (Antarktiszi mese)…

Read More