Gyerekkorunk meséiben beszéltek a fák és a virágok. Kiderült, ez nem csak mese!
Japán tudósok új szemszögből elemezték azt a növények közötti kommunikációt, amely a fenyegetettség jelzésére szolgál.
Az 1980-as évek óta tudjuk, hogy a növények képesek egymás közötti kommunikációra. Ezt a levegőben terjedő finom párán keresztül végzik, mely vegyületek keverékéből áll és az emberi érzékelésen kívül esik. Ez a kommunikációs forma hasonlít a taszító illatokhoz, melyek célja a kártevők elriasztása és a környező növények veszélyre való figyelmeztetése.
A kommunikációs képességet már több mint 80 növényfajnál azonosították, de korábban csak az üzenetküldő oldalt tanulmányozták. A japán kutatók most egy új módszerrel vizsgálták meg ezt az önvédelmi mechanizmust, beleértve azt is, hogy a növények hogyan reagálnak, amikor társaiktól riasztó üzenetet kapnak.
A kísérletben a tudósok azt vizsgálták, hogyan reagálnak a növények a veszélyjelző illóanyagokra. Hernyókat helyeztek el levágott lúdfű- és paradicsomleveleken, miközben egy érintetlen lúdfűpéldányt figyeltek meg.
Juri Aratani és Takuja Uemura, a Szaitama Egyetem molekuláris biológusai a levágott leveleket egy műanyag palackba helyezték, majd a palack levegőjét egy speciális szivattyúval az ép lúdfűre irányították. A folyamatot mikroszkóppal és videóval dokumentálták.
A hernyók által megtámadott levelek rövid időn belül vészjelzéseket bocsátottak ki, amelyekre az érintetlen növény azonnal kalciumkitörésekkel reagált. A kutatók génmódosítást végeztek a fogadó növényeken, hogy sejtjeik bioszenzorral fluoreszkáljanak zölden, amikor kalciumot észlelnek.
A kalcium jelátvivő szerepe jól ismert az állati és emberi sejtekben is. A japán kutatócsoport egy korábbi tanulmányban már leírta, hogy a mimóza levelei is hasonló mechanizmus révén zárulnak össze érintésre. A mostani kísérlet során a levegő összetételét is elemezték a vészjelzések után, és két vegyületet azonosítottak, amelyek a kalciumjeleket kiváltották, ezeket Z-3-HAL és E-2-HAL néven nevezték el. A reakció a levél felszínén lévő őrsejtekből indult, amelyek a sztómákat képezik, és a gázcsere során nyílnak vagy zárnak.
A kutatók rámutattak, hogy a sztómák a növények számára lényegében orrlyukaként funkcionálnak. Amikor fitohormonnal kezelték a növényeket, hogy bezárják a sztómákat, a kalciumjelátvitel és a kommunikáció hatékonysága jelentősen csökkent.
Katika
Inter Japán Magazin
——————————————————————————————————————————
