Kengo Kuma húsz év után visszatért Barcelona még mindig épülő templomába, a Sagrada Famíliába, és kirázta a hideg a látványtól. A japán sztárépítész azt mondja, ez az a világ, amit Gaudí megálmodott magának.
Kengo Kuma az egyik legismertebb kortárs építész, aki világszerte jegyez emblematikus épületeket, miközben más együttműködésekre is nyitott, például az egyik sportszergyártóval közösen edzőcipőt tervezett, de egész kollekciót is összedobott már egy olasz divatmárkával.
Mi viszont most maradunk az építészetnél. Három éve Kengo Kuma a Casa Batlló átfogó felújítása során tervezte meg az épület egyik legérdekesebb részét, egy 164 ezer négyzetméteres, aluminium láncokból álló hálófüggönyt, ami összeköti a földszintet az alagsori, egykori szénbunkerből létrehozott új kiállítóterekkel, és egyfajta időalagútként is működik.
Az építész megnézte a Casa Batllót, ám utána találkozott a Sagrada Família befejezését vezető építésszel, Jordi Faulíval is. A katalán kolléga az épület minden zugát megmutatta neki, a japán építészt pedig nagyon meglepte a benyomásainak a drámai változása a legutóbbi, húsz évvel ezelőtti látogatásához képest.
„Nem is a meglepetés a jó szó, pontosabb azt mondani, úgy éreztem, mintha remegne a lábam”
– írta Kengo Kuma az irodája hírlevelében. – Dióhéjban: a tér csodásan világos volt, bár közhelyesen hangzik, de úgy éreztem, mintha valóban a mennyországban lennék – folytatta az építész. – Amikor legutoljára ott jártam, a Sagrada Famíliának még nem volt teteje, a falak és oszlopok nehéznek és öregnek tűntek. A mennyezet őrülten magasan van, mégis mintha lebegne a levegőben, mintha a gravitáció egyszerűen nem hatna rá. Meghatározó az ólomüvegeken át beáramló fény: itt a fény és a szín játssza a főszerepet, az anyagok mellékszereplők.”
Gaudí kijelentéseiből egyértelmű, hogy egy nem-materiális világot akart elérni, de amikor a helyszínen állva a testemmel éreztem a szavainak a jelentését, abba beleborzongtam – jelentette ki. – Tudjuk, hogy Gaudí különféle szerkezeti és matematikai kísérleteket végzett ennek a nem-anyagi állapotnak az eléréséért, kezdve híres fejjel lefelé fordított modelljeivel, vagy a bipoláris parabolák, héjak, egymásnak dőlő ágakból álló oszlopok összeállításával.
Ezek a megoldások kiválóan létrehozták a tér átlátszóságát és könnyedségét, ami lenyűgöző kortárs építészetet eredményezett, amely kétségtelenül egy csoda.”
Kengo Kuma hozzátette még, hogy Gaudí – akit 1926 júniusában, 73 éves korában halálra gázolt a villamos – természetesen nem tervezhette meg minden egyes részletét ennek a hihetetlenül nehéz folyamatnak. A japán építész szerint ebből a szempontból a Sagrada Família kortárs épületként készült majd el, mert „Gaudí elveivel összhangban számos ötlet és a legújabb technológia kulminálódik benne. Bár a Passió Homlokzat kubista szobrait jegyző Josep Maria Subirachs egy időben kritizálta Gaudí elveit, de minden részlet, beleértve a zajnak tűnő elemeket is, harmonikusan visszhangzik ebben a kész, áttetsző térben.”
Ez valami teljesen váratlan volt – zárja a sorait Kengo Kuma. – Ez a titokzatos, békés, megbocsátó tér úgy burkol be, hogy eltörli a zaj fogalmát. Meggyőződésem, hogy szemtanúja voltam a lényegének Gaudí ›hitének‹, ami egyértelműen az a ›világ‹, amelyet álmában látott.”
Eddig hát a japán sztárépítész leírása Barcelona ikonjáról, amit a tervek szerint 2026-ban, száz évvel Gaudí halála után, és 144 évvel az építkezés megkezdése után fejeznek majd be. Ez lesz a város legmagasabb épülete a 172,5 méteres, Krisztusnak szentelt központi toronnyal.
A Sagrada Famíliát az építkezések kezdete óta sújtja vagy háború vagy pénzhiány, legutóbb pedig a koronavírus-járvány miatt akadoztak a munkálatok. A tömegturizmus megjelenése előtt a munkát kizárólag a templomi adományokból fedezték, így sokan kételkedtek abban, hogy az épület valaha is elkészül.
(Forrás: Kengo Kuma Associates, képek: Getty Images, Unsplash. GettyImages)
Katinka
Inter Japán Magazin
