Végzetes harapás (kisregény) – 5. rész

 

(folytatás)

Álmatlanul telt az éjszakája az orrvérzéses ébredés után.

Akkor éjszaka nehezen aludt el, és ha elszendergett, akkor is csak rövid időre. Akaratán kívül motoszkált valami a fejében, és rövidke alvási periódusaiban folyton az Asakusa utcát járta.

Egyszer üzleti viseletben, kezében aktatáskával, máskor selyem köntösben, katanaval a markában. Minden alkalommal úgy ébredt, hogy álmában valamilyen sérülést szenvedett, és ébredésekor a testén ugyan olyan horzsolásnyomokat, zúzódásokat tapasztalt, mint ahogyan álomképében is megjelent. Ahogy első alkalommal is, mikor ágyáról lezuhanva az orrával érte a padlót.

Reggelre már egész testét foltok, alvadt vér, karcolások, horzsolások fedték, és kimerülten csoszogott a kialvatlanságtól a fürdőszobába, hogy megnézze magát a tükörben. Halántékánál ősz hajszálak tűntek elő, szemei vörösek voltak, alattuk ujjnyi vastag redők, és fájtak az ízületei. Mintha évtizedeket öregedett volna egyetlen éjszaka alatt, így kénytelen-kelletlen betelefonált munkahelyére, hogy nincs munkára alkalmas állapotban.

Dél körül járt az idő, mire annyira össze tudta magát szedni, hogy meglátogathassa régi jó barátját…

(folytatása következik)

 

Admin

Inter Japán Magazin

Related posts