Végzetes harapás (kisregény) – 5. rész

  (folytatás) Álmatlanul telt az éjszakája az orrvérzéses ébredés után. Akkor éjszaka nehezen aludt el, és ha elszendergett, akkor is csak rövid időre. Akaratán kívül motoszkált valami a fejében, és rövidke alvási periódusaiban folyton az Asakusa utcát járta. Egyszer üzleti viseletben, kezében aktatáskával, máskor selyem köntösben, katanaval a markában. Minden alkalommal úgy ébredt, hogy álmában valamilyen sérülést szenvedett, és ébredésekor a testén ugyan olyan horzsolásnyomokat, zúzódásokat tapasztalt, mint ahogyan álomképében is megjelent. Ahogy első alkalommal is, mikor ágyáról lezuhanva az orrával érte a padlót. Reggelre már egész testét foltok, alvadt…

Read More

Végzetes harapás (kisregény) – 3. rész

(folytatás) Folytatta céltalan bolyongását. Ugyan olyan automatikus léptekkel haladt előre, és annak ellenére, hogy elgondolkodott a miértjén, és próbált volna irányt váltani, valami láthatatlan erő húzta magával, hogy menjen végig az Asakusa bazárjai között. Mikor végre elhatározta magát, hogy nem engedelmeskedik a hívó erőnek, megint föltekintett egy pillanatra a vörös tetőgerendák felé, és ezúttal is úgy érezte, farkasszemet néz a láthatatlannal. Akkor ütött szöget a fejébe, hogy az a valami követi őt, és talán előle menekül, mert kísérletképpen három oldalazó lépést tett balra, majd jobbra, és folyamatosan úgy érezte, a…

Read More

Végzetes harapás (kisregény) – 2. rész

(folytatás) Körbenézett, és megint zavarttá vált a tömegben, amitől rátört a sietség, és tovább kerülgetve az embereket, azon morfondírozott, vajon kimondta-e hangosan a gondolatait, vagy csak a fejében hallatszott. És, ha kimondta, vajon hallotta-e valaki. Alig haladt pár métert, ismét felkapta a fejét. A második alkalommal sem tudta, miért, csak fölnézett szeme sarkából a tetők felé. A mozdulatlan langymeleg esti levegőben, mikor még a füst is függőlegesen száll, ő úgy észlelte abban a szempillantásnyi időben, hogy megmozdulnak a járókelők fölé hajló, arany színben pompázó levelek, és az őket tartó vékonyka…

Read More

Végzetes harapás (kisregény) – 1. rész

Bevezető Négyéves, határtalan képzelőerővel megáldott kisfiam, Botond történetéhez nyúltam, aki felvázolta saját elképzelését a manapság televízióban sugárzott meséket látván. Az ő meséje nagyon velős, és tömör. Kisfiam vázlatos elbeszélését kiszínezve, és valódi helyszínekre ültetve megpróbálom tovább írni, és bővíteni, hogy egy izgalmakban gazdag fantasy kisregénnyel gyarapítsam a világirodalom japán népről, Japánról szóló eddig is hatalmas gyűjteményét. Első fejezet Tokiói este Mélán, egykedvűen sétálgatott a zsúfolt sétálóutcán, unottan kerülgetve a bámészkodó, beszélgető emberek sokaságát, akik nem hogy agresszívre, sietősre vették volna lépteiket a tömegben, inkább csak békésen, mosolyogva ballagtak, álldogáltak. Ő…

Read More