Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral Erkölcs, hazaszeretet, oktatás Mi, magyarok, kreatívabbak vagyunk más népeknél. Van egy szinte velünk született értékmérőnk, amit szükség esetén „bekapcsolunk”, és ez átsegít hogy átsegítsen a döntéseken. Más népek fiai ennek hiányában betanulnak megoldásokat, ám ezek a váratlan helyzetekben nemigen működnek, így tehetetlenné válnak. Mi a feladatainkhoz magyar aspektusból közelítünk, ezért sikeresebben elemzünk és találunk a megoldásra. Az elhunyt polihisztor, Varga Csaba szerint ezen erényeink magyarázata nyelvünk felépítésében keresendő. A magyar ész című tanulmánya választ ad arra, hogy más népekhez képest miért van nekünk több…
Read MoreKategória: Japánságtudat, magyarságtudat
Széles Tamás és Széchenyi 2/2.
Japánságtudat – magyarságtudat Amikor végleg Japánba költöztem, elváláskor megboldogult apám egy vékony kötetet nyomott a kezembe: „Ez a Széchenyi fáklyavilága. Őrizd, és tanulj a legnagyobb magyartól!” Ennek negyvenegy éve, s ez a könyv, azóta is a legféltettebb kincsem. A napokban értesültem, hogy a Soproni Petőfi Színház évadnyitóján műsorára tűzi Németh László Széchenyi című történelmi drámáját, s a címszerepet Széles Tamás színész alakítja. A művészt személyesen ugyan nem ismertem, de régóta nagy tisztelője vagyok. Az utóbbi években, ha „megszomjaztam” a szép magyar szóra – ami gyakran megesett, hisz Tokióban élek –,…
Read MoreSzéles Tamás és Széchenyi 1/2
Japánságtudat – magyarságtudat Amikor végleg Japánba költöztem, elváláskor megboldogult apám egy vékony kötetet nyomott a kezembe: „Ez a Széchenyi fáklyavilága. Őrizd, és tanulj a legnagyobb magyartól!” Ennek negyvenegy éve, s ez a könyv, azóta is a legféltettebb kincsem. A napokban értesültem, hogy a Soproni Petőfi Színház évadnyitóján műsorára tűzi Németh László Széchenyi című történelmi drámáját, s a címszerepet Széles Tamás színész alakítja. A művészt személyesen ugyan nem ismertem, de régóta nagy tisztelője vagyok. Az utóbbi években, ha „megszomjaztam” a szép magyar szóra – ami gyakran megesett, hisz Tokióban élek –,…
Read MoreKamikaze, az Isteni Vihar!
Exkluzív riport egy öngyilkos repülővel „1945. augusztus 13-án, két nappal a háború vége előtt a Kiszarazu Légitámaszpontról egy öngyilkos egység indult bevetésre. Elöljáróm, Nisimori Josiomi őrmester így szólt hozzám: „Kawano, most meghalok. A te egyenruhád tisztább. Cseréld el velem, hogy méltó módon érjen a halál.” Fájó szívvel adtam át pilótaruhámat, amit három nappal későbbi bevetésemre, saját halálomra tartogattam. Sorra kerülésem előtti napon befejeződött a háború. Egyenruhám az okinavai tenger fenekén nyugszik helyettem, én pedig élek.” 1941-ben Japán lebombázta az amerikai Pearl Harbort, s ezzel reménytelen háborúba keveredett a nálánál huszonötször…
Read MoreA húszik elengedték a japán óriáshajó legénységét
Több mint egy év fogság után a jemeni húszi lázadók elengedték a Galaxy Leader nevű japán óriáshajó legénységét. Az eset nagy nemzetközi figyelmet kapott, és a legénység szabadon bocsátása jelentős diplomáciai erőfeszítések eredménye. Több mint egy év fogság után a jemeni húszi lázadók végül elengedték a Galaxy Leader nevű japán óriáshajó legénységét. A hajót 2023 novemberében foglalták le a Vörös-tengeren, amikor a húszik blokádot vezettek be a térségben az Izrael és a Hamasz közötti konfliktus idején. A legénység szabadon bocsátása jelentős diplomáciai erőfeszítések és közvetítések eredménye, különösen Omán részéről,…
Read MoreTenno Tanjobi : császár életét és eredményeit ünnepli
Tenno Tanjobi Akihito 1933. december 23-án született. Szülei Hirohito császár és Nagako császárné voltak. Akihito császár volt a japán császári család első tagja, aki alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartozó személyt vett feleségül. 1959-ben Akihito császár feleségül vette Michiko Shodát, egy tokiói közembert. Akihito egész életében továbbra is eltávolodott azoktól az elitista eszméktől, amelyekről a császári család a történelem során ismertté vált. Akihito császár is élete nagy részét humanitáriusnak szentelte. Akihitonak köszönhető, hogy javította Japán hírnevét Kelet-Ázsiában. Sok nemzetet felkeresett, hogy bocsánatot kérjen Japán birodalmi kegyetlen cselekedeteiért. Akihito császárról is ismert, hogy…
Read MoreÖsszefogás a csodafenyő mentésére
Hetvenezer tengerparti fenyő közöl egyedüliként élte túl a cunamit. A város lakossága gyűjt a megmentésére. A Tokiótól 400 kilométerre, a Hirota-öbölben fekvő tengerparti Rikuzentakata évi 200 ezer turistát vonzó virágzó nyaralóhely volt. Egy március 11-i szökőár többek között itt végezte a legnagyobb pusztítást. A város 24 ezer lakosából 2 ezer lelte halálát a hullámsírban, és 3.400 otthon semmisült meg. A város képéhez tartozó, 70 ezer szép szál tűlevelűből álló fenyőliget teljes egészében eltűnt. Illetve egy híján! Két kilométeres körzetben egyetlen megtépázott fa áll ma is, amit a lakosság csodafenyőnek nevez.…
Read More„VILÁGBÉKE” NAPJA? Megemlékezések 1945.augusztus 15-re Japánban
1945. augusztus 15-én valóban ” eljött a „VILÁGBÉKE”? 1941. december 7-én reggel 7 óra 49 perckor 183 japán repülőgép támadást intézett a Pearl Harbour-i támaszpont ellen, őket nem sokkal később egy második hullám követte. A „gyalázat napja” után Franklin D. Roosevelt amerikai elnök hadat üzent Japánnak. A japán támadás halottainak közel fele tengerész volt az Arizona csatahajón, amelyet japán torpedók süllyesztettek el még az akció elején. Az 1400 főnyi legénységből 1177-en vesztették életüket. Hawaii Oahu szigetén összesen mintegy 2400 katona és tengerész halt meg. A háború 1945. augusztus 15-én…
Read MoreDoma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 2. rész
A Nyugat megérett a bukásra! Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral Migránskezelés EU, magyar és japán módra Európa túlontúl messze esik Japántól. A cseresznyevirágos ország lakóinak távoli egzotikum a párizsi divat, az olasz futball, a magyar Rubik-kocka és az angol hidegvér. És most már – újdonságként – a migráns-bevándorlás is. Japánban csak csipetnyit érzékelünk a „vén kontinens” közelgő tragédiájából. A televízió képernyőjén időnként feltűnő, visszafogott tudósítások szürrealisztikusabban hatnak, mint a Mars-tájfotók. „Nicsak, az európaiak magukra hívtak egy idegen áradatot! Amely letarolja terményeiket, szeméttel szórja településeiket, és kifosztja, megerőszakolja…
Read MoreDoma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 1. rész
Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral Erkölcs, hazaszeretet, oktatás Mi, magyarok, kreatívabbak vagyunk más népeknél. Van egy szinte velünk született értékmérőnk, amit szükség esetén „bekapcsolunk”, és ez átsegít hogy átsegítsen a döntéseken. Más népek fiai ennek hiányában betanulnak megoldásokat, ám ezek a váratlan helyzetekben nemigen működnek, így tehetetlenné válnak. Mi a feladatainkhoz magyar aspektusból közelítünk, ezért sikeresebben elemzünk és találunk a megoldásra. Az elhunyt polihisztor, Varga Csaba szerint ezen erényeink magyarázata nyelvünk felépítésében keresendő. A magyar ész című tanulmánya választ ad arra, hogy más népekhez képest miért van nekünk több…
Read More