Tengert apaszt, tengert dagaszt

Békességben éldegélt a két testvér, a halászgató sogun-fi (királyfi) és a vadászgató sogun-fi. Az idősebbik a halászásért élt-halt és úgy el tudott ügyeskedni, hogy nagy halak, kis halak bőven akadtak a horgára. A fiatalabbik meg vadászgatni járt és erdőn-hegyen a tanyája, csak úgy hullajtotta a sok vadat. Előáll egy nap a kisebbik és azt mondja a bátyjának: – Cseréljük meg a mesterségünket, bátyja. Helyettem te menj vadászni, én meg a tengerre megyek és halakkal próbálkozom meg. Csak a zsinegedet, meg a horgodat add ide vagy egy-két napra. Az idősebbiknek nem…

Read More

A bonc és a vadász

Járta a bonc erdőt-hegyet, oktatgatta a híveket. Irgalomra, emberségre, tiszta szívre, szeretetre. Hegyek között az erdőben, élt egy vadász vadra lesben. Kedve-teltig vadászgatott, vadra nyíllal nyilazgatott. Ballag a bonc erdők útján, hegyek között vándorolván s jön a vadász az íjjával, nyíllal átlőtt zsákmányával. Megáll a bonc vadász előtt, akár egy nagy bűnös előtt, szemet mereszt a vadászra s szigorúan így szól rája: – Elkárhozik a te lelked, hagyd abba a kedvtelésed. – Miért? – kérdi csudálkozva, a bonc előtt meghajolva. – Azért, mert ölsz állatokat, rókát, nyulat, madarakat. Ember is…

Read More

Kirándulás a pokolba (Japán népmese)

Valamikor, réges-régen élt három jó barát. Az egyik vásári mutatványos volt, a másik fogorvos, a harmadik meg kóborló hegyi szerzetes. Rá se hederítettek a világra, csak ráérősen kódorogtak hol erre, hol arra. Folyton úton voltak, együtt vándoroltak, de annyi pénzt azért mindenütt megkerestek, hogy az aznapi betevő falatjuk meglegyen. Egyszer éppen egy hegyen kaptattak fölfelé, s már jól benne jártak az erdő sűrűjében, amikor isten tudja, hogyan, de letévedtek az útról. – Sebaj! Majd csak kilyukadunk valahol! Menjünk! Még a nap is magasan járt, sietős dolguk sem volt, ballagtak hát…

Read More

A veréb barátsága

Egy paraszt törött szárnyú verebet talált. Felvette, hazavitte, és szeretettel ápolta, bár a felesége a szemére hányta, hogy túl sok időt fecsérel rá. A kis veréb néhány nap múlva meggyógyult, és mivel nem akarta, hogy az ember állandóan veszekedjen miatta a feleségével, hazarepült a fészkébe. A paraszt, amikor észrevette, hogy a madár eltűnt, nagyon elkeseredett, és a keresésére indult. Meg is találta, mire az egész verébcsalád ünneplésben tört ki, megköszönve a gondos ápolást. Egy ládikót ajándékoztak neki, de a lelkére kötötték, hogy ki ne nyissa, mielőtt hazaér. Hát, uramfia, a…

Read More

November 3: Kultúra napja (文化の日)

Különböző művészeti kiállításokat, művészeti fesztiválokat tartanak. 1936 óta ezen a napon adja át a Császár a magas Kultúra Rend kitüntetést értelemszerűen olyan embernek, aki sokat tett a kultúráért, művészetért vagy tudományért. Érdekesség, hogy a Kultúra Napján mindig jó idő van, 1965 és 1996 között mindössze 3 alkalommal esett eső Tokióban november 3-án. Inter Japán Magazin

Read More

Arthur Golden – Egy gésa emlékiratai II/II (hangoskönyv) ?

    1929-et írunk. A kilencéves Chiyot egy szegény halászfaluból eladják szülei egy kyotoi gésa-háznak. A kislány kegyetlen bánásmódban részesül a ház tulajdonosai és a főgésa Hatsumomo révén. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, kiváltságosok és politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul…

Read More

Arthur Golden – Egy gésa emlékiratai I/II (hangoskönyv) ?

    1929-et írunk. A kilencéves Chiyot egy szegény halászfaluból eladják szülei egy kyotoi gésa-háznak. A kislány kegyetlen bánásmódban részesül a ház tulajdonosai és a főgésa Hatsumomo révén. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, kiváltságosok és politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul…

Read More

Csalafinta rókakölyke

Hárman laktak az egyszeri erdőben. A borz, a róka, meg az egyetlenje, a rókakölyök. Csak ők maradtak meg benne, a többijét mind vadászok irtották ki. Hol íjjal, meg nyíllal, hol meg tőrbeejtéssel. A szarvas, a vaddisznó, a sok nyúl, a menyétféle, meg a rengeteg mókus egy szakadó szálig mind kipusztult belőle. Amint mondám, csak a borz, meg a két róka maradt benne életben. Beléjök is már csak hálni járt a lélek, mert a betevő falatjok se volt meg. Dehogy is merészkedtek ki a rókalyukból, meg a borzfészekből, féltek a vadásznak…

Read More

Csak a felét ha fizeti (Tréfás mese)

Takarékos jó Kamura, sok aranynak, sok ezüstnek fösvény ura. Minden garast, ha egy jent is, fogához ver; élni is csak szegényesen, szűkösen mer. Hogy történt meg, mit én tudom, igaz okát se firtatom, bánat érte szegény fejét, megutálta kuporgató rongy életét. Búsra hajló fejjel ballag városszerte, uccahosszat; sikátorról sikátorra, egyik sorról másik sorra. Amint ődöng, amint jár-kél, kémlő szemmel amint szemlél, lába előtt mély egy folyó, mély medrében kénnyel-kedvvel folydogáló. Nagyot sóhajt nagy bújában, eltöprengő bánatában s amint nézi folyóvíznek habos fodrát, tajték verő hullám hosszát, előtte áll folydogáló folyó…

Read More