Az évszakok szétválása (節分, szecubun)

Szecubun a tavasz kezdete előtti nap. Ősi hit szerint a szellemek világa ekkor kerül legközelebb valós világunkhoz, ezért a következő évszaktól rituáléval el kell űzni a betegséget hozó ártó szellemeket. A mamemaki (vagyis „bab szórás”) szertartás először a Muromacsi-korszakban tűnt fel. Legtöbbször a család tosiotokoja hajtotta végre (a férfi, aki a megfelelő kínai állatövi évben született, vagy a család feje). Fuku mamet (pirított szójababokat, vagyis szerencsehozó babokat) dobálnak ki az ajtón, vagy oni (démon) maszkot viselő családtagot dobálnak meg vele. Eközben azt kiabálják, hogy Oni va szoto, fuku va ucsi!…

Read More

Basquiat egy 80-as évekbeli festményét 70 millió dollárért adja el japán tulajdonosa

Jean-Michel Basquiat Cím nélkül (Ördög) című festményét adja el Maezava Juszaku japán milliárdos egy májusi árverésen. A becslések szerint akár 70 millió dollárért (23,5 milliárd forintért) is elkelhet az 1982-ben készült alkotás – írta meg az artnews.com művészeti hírportál. Maezava hat éve vásárolta meg a Basquiat-festményt 57,3 millió dollárért (19,2 milliárd forintért) a Christie’s aukcióján. A milliárdos gyűjtő képére a Phillips május 18-ra meghirdetett New York-i kortárs művészeti árverésén lehet majd licitálni. Basquiat neoexpresszionista alkotásait szívesen vásárolják a gyűjtők, 2021-ben a művész három képe kelt el 40 millió dollár fölötti…

Read More

Japán Filmfesztivál – Rendezői interjúk, Kuroszava-előadás és beszélgetések a felvezető programban

Február 8-tól izgalmas bemelegítő programokat, köztük rendezői interjúkat, Kuroszava-előadást és beszélgetéseket is kínál a JFF Online Japán Filmfesztivál, amelyet február 14. és 27. között rendeznek meg. A szervezők közleménye szerint a filmfesztivál honlapján február 8-tól 18 film alkotóinak videóüzenete lesz elérhető. Ingyenes online előadást is láthatnak az érdeklődők Kuroszava Akira A vihar kapujában című klasszikusáról, amely annak idején elnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját. Az 1950-es alkotást Varró Attila filmelmélet- és filmtörténet-oktató filmelméleti szemszögből vizsgálva illeszti be a Kuroszava-életműbe, de kitér filmes utóéletére, a különféle remake-ekre is. Vihar Judit irodalomtörténész, műfordító…

Read More

Ómiszoka (大晦日), szilveszter napja

A szilveszter a második legfontosabb ünnep Japánban. Este 11 óra körül összegyűlik a család, és együtt esznek toshikoshi sobát vagy toshikoshi udont. A hosszú tészta jelképezi az óévből való átmenetet az új évbe. Éjfélkor pedig együtt elmennek egy szentélybe imádkozni. A buddhista szentélyekben ilyenkor 108-szor kongatják meg a harangot. A vallás szerint ugyanis az emberben 108 bűnös vágy található. A kongatással azonban megszabadulunk ezektől a vágyaktól, és tisztán léphetünk az új esztendőbe. Inter Japán Magazin

Read More

Japán újévi készülődés

  Az év végi és újévi hagyományok minden országban eltérőek. A japánok a következőképpen készülnek az újévre: Az egész házat kitakarítják Nem egy szokásos takarításról van szó, hanem szó szerint a pincétől a padlásig minden szögletet megtisztítanak. A sintó vallásban létezik a Toshigami (年神様),  nevű Isten aki évente egyszer, újévkor jön el hozzánk és jólétet hoz. A Toshigamit illik tiszta házban fogadni. Újévi üdvözlőlapokat (年賀状, nengajo) küldenek Minden év végén az erre a célra készített lapokat küldenek a barátoknak, ismerősöknek, üzletfeleknek. A lapokra általában a tizenkét kínai állatövi jegy közül…

Read More

Szenteste és karácsony ünnepe

A karácsony története, és ami megmaradt belőle A magyar kultúrában az év legfontosabb ünnepe a karácsony. Ezer éves történettel rendelkezik, melynek gyökerét sajnos kezdjük elfelejteni. Érdemes áttekinteni, honnan is ered a karácsony és annak szokásai, miként köthető hozzá Jézus Krisztus és, hogyan kezdjük elfelejteni az ünnep keresztény mivoltát. A karácsony latinul Nativitatis Domni, azaz az Úr születését jelenti. A karácsony és Jézus születésének idejéről is megoszlanak a vélemények, de a nyugati kereszténység december 25-én ünnepeli a karácsonyt és vele együtt Krisztus születését, mely elsősorban a téli napforduló időpontjára utal. Ezen…

Read More

Sakura temetése

Réges-rég, egy Kiotó melletti kis faluban állt egy szentély. Musubi-no-Kaminak, a szerelem istenének szentélye volt, a kertjében pedig hatalmas, gyönyörű cseresznyefa pompázott, amit Kanzakurának, szent cseresznyefának neveztek. Élt a faluban egy Sodayu nevű, garasos és pöffeszkedő kereskedő. Amikor a leánya, Hanano tizenhét éves lett, Sodayu elkezdett neki férjet keresni a környéken. – Olyan férj kell neked, aki jól bánik majd a vagyonommal – jelentette ki. – Hamarosan tudtodra adom, ki a kiválasztott, te pedig hűen szolgálod majd, mint feleség. Lánya mit mondhatott volna, fejet hajtott atyja előtt, de komornájának, Yukának…

Read More

Az elvarázsolt fátyol

Egy fiatal parasztlegény nyomorúságosan élt a kunyhójában, de sohasem panaszkodott, mert a természet szépsége mindenért kárpótolta érzékeny lelkét. Egy nap édes illat szállt feléje az erdőből. Az illatáradatot követve egy fenyőfához ért, s az ágai között csodálatos fátylat pillantott meg, nap-és holdsugarakból szőve, csillagokkal teleszórva. A legény megfogta a fátylat, de akkor előtűnt egy ismeretlen lány, és kérlelni kezdte, adja vissza kendőjét. A fiatalember először visszautasította a kérést, erre a lány keservesen sírva fakadt. Az erdő leánya vagyok  mondta, és a kendőm nélkül nem térhetek vissza nővéreim közé. – Akkor…

Read More

A magyar mikulásnap története

„Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó…” Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudná folytatni a közismert karácsonyi éneket, de abban már kevésbé vagyok biztos, hogy mindenki ismeri a „kedves Télapó” történetét. Ez persze nem meglepő, hiszen a Mikulást számtalan legenda, mese és több mint 1000 éves, hitelesnek számító források veszik körül, így nem meglepő, hogy valamennyi nemzet és vallás némiképpen a saját képmására formálta. De pontosan, hogyan született meg a mai Mikulás és miként jutott el Japánba? Ha objektívek szeretnénk maradni, akkor az ezeréves forrásokra kell támaszkodnunk, melyekből…

Read More

A sárkány és az Istennő

Egy időben a Japán-tenger partján borzalmas sárkány tartotta rettegésben az embereket: hirtelen bukkant ki a vízből, s az ott lubickoló gyerekek életére tört. Belten, a boldogság istennője az égből figyelte ezeket a jeleneteket. Végtelen jóságában nemcsak a gyerekeket és a szüleiket sajnálta, hanem a sárkányt is. ,, Talán  gondolta  azért ilyen gonosz, mert a tenger mélyén magányra van kárhoztatva. Hogyan is lehetne jó és nagylelkű, ha még vele sem tett soha senki jót? Belten hattyú alakját öltötte magára, egy felhőre telepedett, s leszállt a földre. Lehajolt a tenger színére, és…

Read More