A szakuravirágzást főleg Japánnal és a japán kultúrával azonosítják, meghatározó esemény országszerte. A legelterjedtebb nézet szerint a japáncseresznye, azaz a szakura (sakura) a Himalája-hegységből származik. A Japán Meteorológia Hivatal 1953 óta, minden évben részletesen tájékoztat arról, hogy az egyes prefektúrákban mikor várható a virágzás kezdete illetve mikor van a virágzás legszebb periódusa. A szezon kezdetét akkor jelentik, be hivatalosan, amikor a tokiói Jaszukuni-szentélyben szirmot bontanak a cseresznyefák. Ez a természeti jelenség az országban délről északra haladva egyre későbbi időpontokban következik be. A virágzás a szigetországban országszerte nagyon népszerű, egyúttal több…
Read MoreKategória: Kultúra
Cseh Károly: Haikuk
Tavaszi gyors Nyúladzik sorra a rög már a tavaszba – szem el nem éri. Zöld futam Lópatkók nyoma frissell a fűben. Lantokon zendül meg a zöld. Ikertüzek Két nyírfa-láng közt – zöldbe a barmot – Szent György minket is áthajt.
Read MoreLámpás fesztivál (灯籠流し, tóró nagasi)
A Bon ünnep lezárásának általános szokása. Kicsi papír lámpásokat, amelyekben égő gyertya van, a folyóra, a tengerre vagy az óceán vizére rakják és hagyják őket elúszni, vagy pedig elengedik a levegőben és azok elszállnak az éjszakában. A fényük arra hivatott, hogy a család meghalt tagjainak lelkét vezessék. Általában az az ember, aki elengedi a lámpást, ír egy üzenetet az oldalára. Nakano Inter Japán Magazin
Read MoreJamagáta ajándéka (Tréfás mese)
Irígy ember Jamagáta, más ezüstjét, bárki kincsét réznek látta. Kuporgatta, félrerakta pénzecskéjét, széltől óvta, nagyritkán ha kinyitotta erszénykéjét. Újév napja, háládatok nagy hónapja derengőben, télvíz idő engedőben. Zivataros orkán helyett lenge szellők lengedeztek. Újesztendő, langyos idő kiragyogtán, oltártüzek bálványszerte kigyulladtán, virág nyílik szíven, lelken, rügyet fakaszt embereken. Földi lakók szemén, száján, meg nem szűnő mosolygásán, derű színes áradatja, szeretetnek szíves szava. Se adós, se hitelező, csakis kedves ajándékot adó, vevő. Se bosszúnak, se haragnak, nincsen helye se bánatnak, se rosszlelkű indulatnak. Fukar ember Jamagáta, ajándékát ember fia rég nem látta.…
Read MoreSárkány lelke (Tréfás mese)
Özvegy sorban élt az anyja, egy öröme egyetlenke kis magzatja. Adta fickó indulatos, kérő szóra szertelen mód akaratos. Szót nem fogad anyókának, nyomát üti gond és bánat. Vásár útját járta anyja s amint benéz apró boltba, játékosba, Sárkány rázza veres fejét, papirosból lábát, kezét. Két tűzszeme mintha égne s keresztbe áll ferdén néző tekintése. Tudakolja Sárkány árát, megvásárol vásárfiát, viszi haza lurkójának, rosszalkodó magzatjának. Kap a fickó a vásáron, bálványszemű rőt Sárkányon, megereszti hosszan nyúló fonálkáját, jobbra-balra himbáltatja kezét, lábát, tűzderekát. Ám a Sárkány tűzszín arca sehogyse száll fel magasra,…
Read MoreBonc és vadász (Tréfás mese)
Járja, búvja bonc az erdőt, tanít, oktat járó-kelő Buddha-hívőt, jámbor szóra, emberségre, irgalmazó, szívjavító szeretetre. Fa odvában szűk lakása, szószólásban jámbor lelke megnyugvása. Hegyek útján, esthomályos mély erdőben, jár a vadász vadra lesben; kedveteltig vadászgat el, vadra nyíllal nyilazgat el. Napkeltétől napnyugtáig, néhanapján virradtáig. Ballag a bonc hegyek, völgyek akadékán, sziklaszálak szakadékán, ki barlangból, be barlangba, völgykatlanból szűk szorosba. S amint lesel tekervényes utak mentén, ül egy vadász földre süppedt vén fa tönkjén; erős vállán íj-nyilával, nyíllal átlőtt zsákmányával. Bonc ott terem vadász mellett, akár egy nagy bűnös mellett, szemet…
Read MoreKirándulás a pokolba (Japán népmese)
Valamikor, réges-régen élt három jó barát. Az egyik vásári mutatványos volt, a másik fogorvos, a harmadik meg kóborló hegyi szerzetes. Rá se hederítettek a világra, csak ráérősen kódorogtak hol erre, hol arra. Folyton úton voltak, együtt vándoroltak, de annyi pénzt azért mindenütt megkerestek, hogy az aznapi betevő falatjuk meglegyen. Egyszer éppen egy hegyen kaptattak fölfelé, s már jól benne jártak az erdő sűrűjében, amikor isten tudja, hogyan, de letévedtek az útról. – Sebaj! Majd csak kilyukadunk valahol! Menjünk! Még a nap is magasan járt, sietős dolguk sem volt, ballagtak hát…
Read MoreTakeda úr csembalója (Elek Szilvia rendhagyó útijegyzete Japánból)
Ha haiku, akkor Japán. Ha Japán, akkor művészet. Művészet? Japánról sok minden eszébe juthat az embernek: kis és nagy autócsodák, gazdagság, pénz, munkamániás, fegyelmezett embertömeg, de épp nem a művészet. Persze ha mégis művészet, talán a haiku. És még, valaha látott könyvek lapjain halvány tollrajzok… Igen, ez valóban mind Japán. De amit nem tudunk, nem ismerhetünk, csak ha ott járunk, pénzes turistaként, munkavállalóként, esetleg tanulni, kutatni vágyóként, az is Japán. Egy egészen más Japán. A művészet odaadó pártolója, fogyasztója és alázatos megbecsülője. E rövid beszámoló szomorú aktualitása a jelen napok…
Read MoreHaltestű gyermekmúmia – Egy japán legenda nyomában
Wakayama megyében, a Kouya hegy lábánál horrorba illő relikviát rejt egy cseréptetős épület. A Szaikó-dzsi buddhista templom kezelte épületben évszázados kis koporsójában hófehér vásznon gyerekfejű, haltestű múmia „alussza örök álmát”. A legenda szerint a furcsa lényt 1400 évvel ezelőtt a shiga megyei Gamo folyóból fogták ki a halászok. Feje, karjai és törzse emberszabású, deréktól azonban a teste halként folytatódik, lábak helyett farokuszonyban végződik. A holttest nem alvó pózban nyugszik, inkább úgy tűnik, mintha heves mozgásban dermedt volna meg örökre. Arca kiáltásba torzul. Szemei kidülledtek az iszonyattól, ordításra nyitott szájából kikandikálnak…
Read More5 misztikus és varázslatos állat a japán folklórból
Unikornisok, tündérek, hableányok, angyalok. Lerágott csontok. Na, de ki halott már kicunékről és tanukikról? A mesés Japánban mindennapos lényeknek számítanak, akik természetfeletti erővel rendelkeznek, és ráadásul rendkívül bölcsek és eszesek. Ismerkedj meg velük, mert sosem tudhatod, mikor téved át hozzád egy, vagy mikor válik a macskádból egy nagyhatalmú varázsló! A jókaik világa A japán folklór a mágikus lényeket jókaiknak (yokai) hívja. Ami jelentheti továbbá a szellemeket, démonokat, szörnyeket. Ez egy gyűjtőfogalom a természetfölötti teremtményekre, akik természetesen egytől egyig természetfeletti hatalommal is rendelkeznek. Egyik típusuk a félig állat félig ember lények,…
Read More