Kategória: Kultúra

hólepte utak felhők közt derengő nap cinkedalolás Basho 2. „Szakét kortyolok”: út pora lepi bőröm s lelkemet derű Nyárfavirágzás narancs napnyugta pókfonálon lepihen s utam  fehér prém

Read More

Két Krizántém kint egy réten, nagyra nőttek, virítottak együttesben. Két egytestvér, egyívású, bolyhos arcú, szemérmetes mosolygású. Egyik olyan, mint a másik, akárcsak egy szakadt szálig. Kimonójuk más-másféle, máskép fénylik, máskép ragyog színpompájuk ékessége. Fehérkének ezüstszín a kantuskája, Sárgácskának sárarany a hacukája. Napsütéses mezőn, réten sütkéreznek, el napestig mosolyognak, enyelegnek. Hűs harmatcsepp mindennapi itóká­juk, suhanásos fuvallat a szólókájuk. Fehérlenek nap nap után, sárgállanak hét hét után. Tavasz napja derengtekor, Nap-Istenke sugárkája lövelltekor, réten, mezőn sétálgat egy kertészlegény, lesi szemmel virágokra, krizán­témra leselkedvén. Odalépked Krizántémhoz, így szól szava aranyruhás Sárgácskához: – Sárgaszirmú…

Read More

méltósággal jár a macska fenn háztetőn – külön uralom gólya elröppen – szerencsés békánknak is új élete lesz tavasszal nagy szél fésülgeti az álmos kis dimb-dombokat

Read More

Nagyot bődül büszke Tigris hetykélkedvén, Kandúr előtt legénykedvén: – Széles e világon legeslegerősebb, nincsen Nippon földjén nálam félelmesebb. – Hogyha vallod, akkor igaz – szól a Kandúr s félelmében elmiákol. – Ám egy felhőn, futó felhőn nagy nyargalvást, ki vágtat oly bősz rohanvást? Ránéz Tigris a felhőre a döbbenettel veszi észre, irdatlan egy szilaj Sárkány száguldozgat felhő hátán. Minden mersze tigriskének eleblábol a nagy hősnek s elmenekül tűzokádó Sárkány elől, akár egér macska elől. – Lám, lám – nevet égi Sárkány, repülgetvén felhő hátán -, Tigris-koma nagyféltében elvágta­tott, ijedtében ugyancsak…

Read More

Tikkaszt a nyár, zümmög a Légy, fényben fürdik a mindenség. Bogárkáknak rebben szárnya, hallszik szellő suhanása; dümmög dongó ágon-bogon, szitakötő árkon, bokron. Adta Legye szemtelenje, be kelletlen, zizzenése, libbenése tűrhetetlen. Orrod előtt eledeled, falánk legyek rajtaesnek; italodat megdézsmálják, pihenődet megzavarják. Nagy szerencse, vigyázgat rád fürgekezű Legyezőcske. Csontja bambusz, húsa hártya; nyár­időben, rekkenőben hűs szellőt hajt verítékes orcátokra. Fagyos télen, zimankóban tüzet éleszt, alvó tüzet, pislákolót újjáébreszt; legyek raját, garmadáját ellegyezi, orrod elől, italod­ról, ételedről elkergeti, bambuszcsontú, hártyahúsú Legyezőcske. Terpeszkedik verandáján s házatáján megint zümmög, füle körül megint dümmög adta Legye…

Read More

ködből, levélből elevenedő sóhaj késő őszi szél őszi szél rázza az útszéli vén fenyőt holnap kivágják

Read More

Éldegélnek egymagukban, erdőlaki odujukban, mind a hárman károgatók, családbéli három Hollók. Ha volt miből, lakmároztak; csigát-bigát, féregfélét nyalánkoltak. Szűk fészkében Holló-legény száját, csőrét tátogatja, legízesebb falatkáit öregedő szüleivel cuppogtatja. Régi szokás hollóéknál, sötétgúnyás madáréknál. Három Gúnár uszkál erdő zöld tavában és javában szapulgatják, Hollóékat mérges csőrrel gágogatják. – Nézd el, milyen nagyot nyeltek, tücsköt-prücsköt, vagy mit leltek – szól az egyik, legna­gyob­bik, három közt legirígyebbik. – Ó, be csúfak, be kormosak – gágázgat el másodikja s olyat hápog vak dühében, mintha szemet kapott volna. – Zavarjuk el innen őket, színüket…

Read More

Tengerlaki Rőt-Sárkánynak, mély tengerek nagyhatalmú királyának, lent a vízben kagyló­díszes palotája, hullámverte pagodája. Gyöngyike volt gyöngyszépségű felesége, ringó tenger gyémántfényű ékessége. Vizeken át szikráztatja kristályszemét, szórja fénylő, szétözönlő fényességét. Habos hajnal hasadáskor, ködmegülő pitymalláskor, Gyöngyikének teste-lelke épségébe, kór­ság szállott szemvakító szépségébe. Térde inog, meghanyatlik, erőtelen, tehetetlen ágynak omlik; gyöngyöt könnyez smaragdszeme, fájón nézeg réveteges tekintete. Vízországban ahány javas, kuruzslásban aki jártas, mind ott terem hívására, Sárkány király parancsára. Mind kutatja búját, baját, nem tudják meg orvosságát. Százesztendős harcsaszájú, pikkelytestű, bőrhártyájú, nagyokat bök homlokára s ilyen szókra nyílik szája: – Majom…

Read More