Hökköm törpe

Élt egyszer egy házaspár, valamikor régen, valamerre messze. Mindenük megvolt, csak gyermek hiányzott a házban. A Mindenhatóhoz fordultak egy nap, hogy hallgassa meg a kérésüket és hogy teljesedjék a szívük vágya. Nem telt bele sok idő és megszületett a várva-várt gyermek. Gyermeknek gyermek, de oly csöppség volt az Istenadta, akárcsak a hüvely­kujjam. Odavoltak a szülők a nagy rémülettől, de biz azon már nem lehetett segíteni. Hökköm törpe lett a neve, egész falu nevetsége. Telik-múlik az idő, évek jönnek, évek mennek, csak nem nőtt meg a kis törpe. Gúnyolódtak vele a…

Read More

A kamikazek már Szolnokon vannak a RepTár Múzeumban

Szolnokon megtekinthető a 2024. április 20-án nyílt rendhagyó kamikaze kiállítás. A valódi kamikeze relikviákon kívül a tárlat bemutatja a japán kultúra más különlegességeit is: szamurájpáncélt, kardokat, nagydobot. A gyűjtemény tulajdonosa, a Japánban élő Doma-Mikó István, akinek  a megnyitó alkalmával bemutatásra került a kamikazekról szóló könyve is. A rendezvényre az egész országból érkeztek érteklődők. A színvonalas kiállítást, a megnyitót és a könyvbemutatót a szolnoki RepTár Múzeum Kft. rendezte. Szolnokot nem lehet elfelejteni! Bár negyven éve messzire költöztem, máig mágnesként visszavonz a Tisza-parti város romantikája. Ismerőseim, barátaim maradtak ott, és persze Vali,…

Read More

Doma-Mikó István – Kamikazek – A busidó fiai című könyv részlete

Kivonat a könyv Kamikaze támadás c. fejezetéből 1945. áprilisában, első bevetésemen, csekély 17. évem sorsdöntő óráiban, Japán legdélibb vidéke felett repülök. Az alattam elterülő, 161 szigetből álló, néhai Rjúkjú Királyság az 1800-as évek végétől immár a Japán Császári Birodalom része. E sziget-csoport egzotikus, tropikus vidék, amelynek fő szigete a történelmi Okinava.     Húszfős különítményünk reggel kilenc órakor szállt fel a csiráni katonai légibázisról. Ebből mi hárman csak felderítők és megfigyelők vagyunk. A parancsnokunk Kumei szakaszvezető. Aoi Hirosi, és jómagam, tizedesi rangban, alárendeltjeiként követjük. Hármunk feladata az is, hogy Csiránba visszatérve…

Read More

Atsushi, a magányos szamuráj Hetedik fejezet

  Atsushi és Haruto a Yokohama melletti erdőben lovagoltak. Mögöttük haladt azoknak a szamurájoknak a serege, akik nem voltak hajlandóak Haruto-nak behódolni. Miután urukat Haruto átküldte a másvilágra, az ő szolgái lettek. Yokohama előtt egy félszemű paraszttal találkoztak, aki a rizsföldekre menekült előlük. Haruto intett néhány emberének, akik utánaszaladtak és odarángatták elé. –Miért futottál el előlünk? Mi félnivalód van tőlünk?­–kérdezte Haruto. –Minden szamurájtól félek. Yokohamában járt nemrég egy csapat, Norio szamuráj vezetésével és követelték, hogy adjuk át nekik minden vagyonunkat, valamint a feleségeinket és lányainkat is elvinnék. A földesurunk, Itsao…

Read More

Doma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 1. rész

Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral Erkölcs, hazaszeretet, oktatás Mi, magyarok, kreatívabbak vagyunk más népeknél. Van egy szinte velünk született értékmérőnk, amit szükség esetén „bekapcsolunk”, és ez átsegít hogy átsegítsen a döntéseken. Más népek fiai ennek hiányában betanulnak megoldásokat, ám ezek a váratlan helyzetekben nemigen működnek, így tehetetlenné válnak. Mi a feladatainkhoz magyar aspektusból közelítünk, ezért sikeresebben elemzünk és találunk a megoldásra. Az elhunyt polihisztor, Varga Csaba szerint ezen erényeink magyarázata nyelvünk felépítésében keresendő. A magyar ész című tanulmánya választ ad arra, hogy más népekhez képest miért van nekünk több…

Read More

Patkány-lakzi

Egy patkánypár élt valamikor valahol. Volt egy lánymagzatjuk is; szép, okos, szelíd és szülei­nek engedelmes. Nagy is volt a híre a patkányok közt és amikor eladó sorba került, egymás­után jelentkeztek a kérők. Mind elutasították a szülők, egyik se volt nekik arravaló. – Ahhoz adjuk a lányunkat, – mondták a szülők, – aki a legkülönb a világon. – Ki hát a legkülönb? – kérdi a patkányasszony az urától. – A Nap meg a Hold, – feleli az ura. – Adjuk hát a Naphoz, – mondja az asszony. – Az a baj…

Read More

Atsushi, a magányos szamuráj Hatodik fejezet

Az országot, amely évezredekig el volt zárva a világ elől, a szamurájok uralták, akik egymás ellen harcoltak, hogy minél nagyobb vagyonra és elismerésre tegyenek szert. A hatalmi harcok átláthatatlan káoszában egy magányos szamuráj járta japán településeit. Megbüntette a bűnösöket, megjutalmazta a jókat. Sokan jótevőnek gondolták, sokan kegyetlen gyilkosnak. Senki nem tudta, honnan jött és hová tart. Csak azt tudták, hogy amerre jár igazságot és halált oszt. Ő volt Atsushi, a magányos szamuráj…   Edó városában a főtéren több szamuráj gyűlt össze. Ha a harctéren találkoznak, mind lekaszabolják egymást. Senki nem…

Read More

A japán iskolák az életre nevelnek

  Japán oktatási rendszere eltér más kultúrák tanítási módszereitől. A rendszer működésének ékes bizonyítéka, hogy Japánban 100 százalékos az iskolázottság és nincs írástudatlanság. A középiskola elvégzésére senkit nem köteleznek, mégis szinte minden japán folytatja tanulmányait. Japánban hat év általános iskolát hat év junior középiskola, utána hat év senior középiskola, majd négy év egyetem követ. A japán iskolákban általában hat órás az oktatás, ezt különböző foglalkozások követik. Az angol nyelv tanítását egyre több helyen vezetik be. Katonás fegyelem jellemzi az iskolákat, ahol a diákoknak iskolai egyenruhában kell megjelenni. A különböző iskolák…

Read More

Kettőt kapott egy golyváért (Varázsmese)

Aszó füvek szárazában, mezők, rétek avarában, szikkadt rizsföld mocsaránál agg apóék háza ott áll. Gond tenyészik öreg párék földje táján, rőt golyvája bíborodik agg apóka jobb tokáján. Tengődéses, verejtékes földi létük, száraz lepény, vízben főtt rizs mindennapi sovány étkük. Őszi egy nap szed apóka száraz rőzsét, téli napnak, hónak, fagynak tüzelőjét; hajnal óta késő estig, napkeltétől, naplementig rongyos, foltos hátizsákja alig-alig ha megtelik. Mély erdőből hazafelé ballagtában, húnyó napnak sziporkázó lehúnytában, futó felhő fent az égen, széjjel­terül hegyes-völgyes mindenségen. Zúgó vizét lezúdítja, esőcseppjét csapkodtatja s ami száraz, lucskossá lett, ami…

Read More