Az évszakok szétválása (節分, szecubun)

Szecubun a tavasz kezdete előtti nap. Ősi hit szerint a szellemek világa ekkor kerül legközelebb valós világunkhoz, ezért a következő évszaktól rituáléval el kell űzni a betegséget hozó ártó szellemeket. A mamemaki (vagyis „bab szórás”) szertartás először a Muromacsi-korszakban tűnt fel. Legtöbbször a család tosiotokoja hajtotta végre (a férfi, aki a megfelelő kínai állatövi évben született, vagy a család feje). Fuku mamet (pirított szójababokat, vagyis szerencsehozó babokat) dobálnak ki az ajtón, vagy oni (démon) maszkot viselő családtagot dobálnak meg vele. Eközben azt kiabálják, hogy Oni va szoto, fuku va ucsi!…

Read More

Tovada tavi hóünnep (十和田湖冬物語, Towada kofyumonogatari)

Februárban, Aomori megyében, a  Tovada-tó déli partján (közel a faszobrokhoz) tartják a tavi fesztivált. A fesztivál délután 5 órától válik igazán érdekessé, amikor a résztvevők végig mehetnek egy LED égőkkel kivilágított hólabirintuson. Ezenkívül felfedezhetnek egy japán jégkunyhót, és megismerkedhetnek az Aomori és Akita megyékből származó ételekkel. Egy jégszínpadon tűzijátékot és egyéb szórakoztató műsorszámokat mutatnak be.                                                                          …

Read More

Paládi Zsolt: A felkelő nap felemelkedik

1903. március 22-én Tokio (Yeddo) egyik legmagasabb szállodájának közelében holtan találták Takana Kodzsirot, a japán Külügyminisztérium főtisztviselőjét. Pisztolylövés végzett vele, de a hatóságok még nem tisztázták, milyen indittatásból ölhették meg a magasrangú hivatalnokot. Még azt sem tudták, mit keresett Tanaka a szállodában. Tanaka a jó barátom volt, hiszen barátomnak mondhatom azokat az új ismerőseimet, akiket ebben a távoli országban megismertem. Tanaka még fiatal volt, alig töltötte be a harmincat és pályája a legszebb reményekre jogosította fel, akár még a minisztérium vezetője is lehetett volna. Fontos láncszem volt abban a kapcsolatban,…

Read More

Fazekas István: A hűség eleven jelképe, avagy néhány gondolat Kanetó Kopár szigetéről

A Kopár sziget nem némafilm, noha egyetlen szó sem hangzik el benne. Némajátékaival elutasító bírálata minden felesleges beszédnek. Sindo Kanetó tudja jól, hogy az élet elemi mozdulatai szavak nélkül is sokat mondanak. Sőt, talán így mondanak el a legtöbbet magáról a szavak hatalmáról. A szavak igazi erejéről: a tettről, és a szavak igazi forrásáról: a teremtésről. Az 1960-ban bemutatott másfél órás, fekete-fehér játékfilm első előadásairól tömegesen vonultak ki a nézők. Elviselhetetlenül vontatottnak és monotonnak érezték. Mondjuk csak így: kopárnak. S egyben idegesítően puritánnak. Évek teltek el, amikor – szinte varázsütésre…

Read More

Stanczik Ervin: Galéria

A tusrajz Első terem:  Különös, ha egy galériába lépve az első falat üresen találjuk. Nincs rajta kép, csak a címe van kiírva, és a járulékos tájékoztatás. Bár, ha jobban meggondoljuk, az efféle tárlat, ami , persze csak bennünk létezik, jobban megmozgatja a képzeletet, a fantáziát, s feltétlen elmélkedésre késztet. Ily formán gazdagabb, mint egy hagyományos képkiállítás; a szabad asszociációknak végtelen teret hagy. Ecce! A sóvárgó macska  (Japán, Kiotó, tusrajz rizspapírra, ismeretlen szerző műve az 1850-es évekből, Hacima Jukio gyűjteményéből) A tusrajzot készítő nyilván beleunhatott a maneki neko (integető macska) kultuszába,…

Read More

Szumó: visszavonult Kiszenoszato, a sportág japán nagybajnoka

Váratlanul bejelentette visszavonulását Kiszenoszato, a japánok jelenlegi egyetlen szumó nagybajnoka, azaz jokozunája. A 32 éves sportoló szerdán könnyeivel küszködve mondta el, hogy sérülései miatt nem tudja folytatni a pályafutását. „Sajnálom, hogy jokozunaként nem tudtam megfelelni az elvárásoknak. Ennek ellenére karrierem egyetlen pillanatát sem bántam meg” – fogalmazott Kiszenoszato, aki nagybajnoki címe 2017-es elnyerése óta mellkas-, kar- és vállsérülései miatt a 12 versenyből csupán kettőn tudott részt venni. A szumós 2002 márciusában kezdődött pályafutása során 101 tornán vett részt, ezeken 800 győzelme mellett 496 vereséget szenvedett, a legmagasabb divízióban elért 714 sikere…

Read More

Lékó Eszter: A felkelő Nap sugarai amelyek elértek minket

  avagy a magyar-japán kapcsolatról   Két kicsi ország a világ két különböző pontján. Nem egy a földrajzi elhelyezkedés, a kultúra, a szokások, sőt még az írásunk sem hasonlít. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy nincs semmi kapcsolat. Vagy még is lenne valami láthatatlan kötelék, ami összeköti ezt a két népet, a magyart és a japánt? Ha jobban belegondolunk, kell legyen valami! Bár régen megelégedtem annyival, amit az iskolában mondtak nekünk a magyarok származásáról, most így felnőttfejjel azért elgondolkoztam ezen. Véletlen lenne az, hogy annyi magyar ember- köztük én magam is- érdeklődik…

Read More

Harencsár László: Kokoro (Az utolsó huszár)

A Föld ezernyi titkot rejt. Megközelíthetetlen szigeteket, erdőket, hegyeket, ahol emberek élnek évszázadok, de lehet, hogy évezredek óta őrzött tudással, tapasztalatokkal, kultúrával és hittel. Sokszor fel sem tudják mérni, hogy mit tudnak, hogy minek vannak a birtokában. Gyakran előfordul, hogy egy messze földről érkezett idegen tárja fel előttük kincseiket, felnyitva szemüket, hogy lássák saját fényüket. Ezek a helyek többnyire misztikus, titokzatos helyek. Elrejtett szigetek, elszigetelt pusztaságok vagy megközelíthetetlen őserdők. Ilyen ország Japán, bár nem egy elrejtett sziget, nem megközelíthetetlen őserdő, de titokzatos és tiszteletet ébreszt mindenkiben, ki e csodálatos népet…

Read More

Hlatki Éva: A szarvas

A juhar levelei már vörösbe öltöztek, de az idő kellemes nyár végi volt. Meleg fuvallat áradt végig a völgyben. Shika lassan végigsétált az ösvényen, fel a hegyre. Lenn bambusz erdő, feljebb juhar, majd a szentélyhez közel érve fenyőfák szegélyezték az utat. Szeretett itt üldögélni, bámulni a tájat. Fentről távolinak tűnt a falu, a palota, a kötelességek és szabályok hosszú sora. Bátyja mindenben teljesítette anyjuk, Dzingu kívánságait és a lány is megtett mindent, amit elvártak, de volt köztük egy különbség: ő nem lelkesedésből tette. Bátyja éles eszű volt, bátor, jól képzett…

Read More

Fazekas István: A Csók Napja

A Csók Világnapját július 6-án ünneplik. 2006-tól hivatalos ez a dátum, s nem kis része van ebben egy japán filmtörténeti érdekességnek, nevezetesen annak, hogy Japánban – az 1946. május 23-án bemutatott Hatacsi no Szeisun című filmnek köszönhetően – már évtizedek óta megtartják a Csók napját. A filmben, még ha csak egy üvegen keresztül is, de elcsattan egy csók, a japán filmtörténet első csókja. Azóta a japán fiatalok május 23-án szinte karneválszerűen éltetik a csókot: a szerelmesek közül a bátrabbak nyíltan, a szemérmesebbek pedig egy ablaküveget ajkuk elé tartva csókolóznak az…

Read More