a magyar-japán barátság útján Jövőre lesz 150 éve, hogy Magyarország és Japán 1869-ben felvette a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. Mi is történt ebben a másfél évszázadban a két nép kapcsolatában? Történészek, a gazdaság és a társadalom különböző területeinek kutatói adják meg rá a szakszerű választ. Itt most csak arra vállalkozom, hogy néhány morzsát, japánul talán inkább rizsszemet csipegessek fel a két nép közötti kapcsolat útjáról. Olyanokat, amelyeket személyesen éltem át, s amelyekre visszagondolva feleleveníthetem a kedves emlékeket, bízva abban, hogy ezek az úton itt-ott elszórt rizsszemek – mint a mesében…
Read MoreKategória: Kultúra
Füredi Szilárd Ferenc: Magyarország és Japán helyzete, jövője, hasonlósága
A hasonlóság két merőben más nép között Magyarország és Japán. Mi lehet a közös két egymástól oly eltérő és távoli ország között, akiknek a lakói legtöbb esetben sohasem lépnek a másik ország földjére? Más-más kultúra, különböző szokások, hagyományok és hatalmas földrajzi távolság választ el egymástól két olyan országot, amelyek közül az egyiknek közel száz éve nincsen tengere, a másikat viszont minden oldalról víz vesz körül. A válasz megtalálásához kicsit mélyebbre kell néznünk, és át kell gondolnunk, mire lehetünk büszkék magyarként, és milyen tulajdonságaink emelkednek ki a történelmünk során? Erre nagyon…
Read MoreJanuár második hétfője (idén január 14.): Seijin-no hi (成人の日): A felnőtté válás napja
Január második hétfője a legfontosabb nap a japán fiatalok számára. Ezen a napon ünneplik nagykorúságukat azok, akik az elmúlt év április 2 és az idei év április 1 között töltik be a huszadik életévüket. (Így tulajdonképpen nem minden ünnepelt töltötte be a huszadik életévét, akadnak 19 évesek is.) A hagyomány az ősi időkben gyökerezik, és a mai napig nagy jelentőséggel bír, hiszen ez a nap a választóvonal. Innentől számít az ünnepelt felnőttnek; szavazhat, cigarettát és alkoholt vásárolhat. Valamint jogosulttá válik a felnőtteknek fenntartott szórakozóhelyekre bemenni. Ezzel együtt természetesen a…
Read MoreTokió 2020 – A londoni Nemzeti Galéria Japánba küldi van Gogh-napraforgóját
A 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok alkalmából kölcsönadja a birtokában lévő egyetlen napraforgós Vincent van Gogh-festményt a londoni Nemzeti Galéria Japánnak. A világhírű brit múzeum az elmúlt csaknem száz évben mindössze kétszer engedte Londonon kívül bemutatni gyűjteményének egyik legértékesebb darabját. A galéria hatvan másik alkotással együtt adja kölcsön a napraforgós képet – írta internetes kiadásában a The Art Newspaper. A művek először a nyugati művészetnek szentelt japán nemzeti múzeumban lesznek láthatók Tokióban 2020. március 3-tól június 14-ig, majd az oszakai nemzeti művészeti múzeumban 2020. július 7. és október 18. között. Az olimpiai játékokat az…
Read MoreMolnár-Berta Enikő: Az ajtók zárulnak
Saori becsatolta a biztonsági övet. Öt perc és landolnak, holnap pedig lesz egy teljes napja, hogy újra megnézze a várost. Tizenkét éve dolgozott légiutas-kísérőként és bár már megkopott az újdonság izgalma, de Budapest szépsége még képes volt Saori-ból lelkesedést kiváltani. Megszerette a várost az elmúlt egy évben, amióta rendszeresen beosztották a Tokió-Budapest járatra. Az egyetem elvégzése után véletlenül jött szembe vele ez az álláslehetőség, ő pedig a szülei rosszallása ellenére, megragadta. Az angoltudásával kiváló irodai munkát kaphatott volna, de hívta a kalandvágy, hogy egzotikus helyeket és más kultúrákat fedezzen fel.…
Read MoreNagy Andrea: Hagy vigye el a víz
A reggeli napfelkeltében cseresznyevirágok szirmai kergetőztek a szellővel, majd csodálatos táncuk végeztével a földre hullottak, hogy aztán egy újabb kósza fuvallattal ismét a levegőbe emelkedve köszöntsék a tavaszt. Középkorú, már első látásra is tiszteletreméltó férfi ült gondolataiba mélyedve hagyományos építésű háza verandáján a nyitva hagyott tolóajtó előtt. Szamuráj volt és katonai tehetségén felül a falu lakóinak mindennapi életét is ügyesen igazgatta, ha úgy hozta az élet. Mögötte jól látszott a ház előszobája, a genkan, mely új tatamival várta, hogy újra használatba vegyék. Még aludt a háznép, csak szolgája, Ibuki döcögött…
Read MoreNanakusa-no sekku (七草の節句): A hét fű ünnepe
A Hét Fű fesztivál vagy Nanakusza no szekku (七草の節句) egy régóta fennálló japán szokás: január 7-én hétféle fűvel ízesített rizses zabkását esznek. A nanakusza hét, fogyasztásra alkalmas tavaszi gyógynövény összefoglaló neve; a növények általában a következők: japán petrezselyem (せり, szeri pásztortáska (なずな nazuna) gyopár (母子草, hahakogusza) tyúkhár (蘩蔞, hakobe) bojtorjánsaláta (小鬼田平子, koonitabirako） fehér retek (蕪, kabu) jégcsapretek (大根, daikon) A összetevőket tekintve előfordulhatnak eltérések, megesik, hogy egyiket-másikat helyi gyógynövénnyel helyettesítik. Január 7-én reggel, vagy az azt megelőző éjszaka elhelyezik a füveket, a rizsgombócot és egy fából készült mozsártörőt egy vágódeszkán.…
Read MoreBibercz Gábor: Japán és a Nyugat
Miért Japán az egyetlen nem európai gyökerű kultúra, amely nem lett a Nyugatnak sem kiszolgálója, sem ellensége? Az alcím kissé provokatív, és szükséges hozzá némi magyarázat,de remélem, ez nem tűnik majd magyarázkodásnak. A feltett kérdés, arra vonatkozik, hogy a nyugati kultúra által kifejlesztett és diktált, gazdasági, ideológiai, politikai elvek, amelyek az utóbbi 200 évben, a világ nagy részén elterjedtek, azzal összefüggésben, hogy az európai eredetű, liberális kapitalizmus, az egész világot gazdasági rendszerébe integrálta és függésbe kényszerítette. Miért nem eredményezték azt, hogy ennek a rendszernek az átvétele, /amely a világ…
Read MoreBéres Attila: Gr. Széchenyi Béla Japán expedíciója (Különdíj)
A magyar és a japán nép igen távol él egymástól, más földrajzi környezetben, eltérő történelmi fejlődéssel és kulturális hagyományokkal. Ezért is volt igen nagy szenzáció a maga idejében minden olyan hírmorzsa, ami erről a népről a Kárpát-medencébe eljutott. Az emberek a japánokkal kapcsolatban mindenre „vevők” voltak, minden érdekelte őket. Szinte pár névre korlátozódik azok száma, akik hírt adtak a szigetországról, ami nem volt egy veszélytelen kaland a bezárkózás politikája és az idegenellenesség miatt. Jelky András első magyarként jutott el Japánba, Benyovszky Móric pedig elhajózott a szigetvilág partjai mentén, de a…
Read More2019-ben magyar kulturális évad lesz Japánban, Dél-Koreában, Kínában és Izraelben
Magyar kulturális évadot rendeznek 2019-ben Izraelben, Japánban, Dél-Koreában és a Kínai Népköztársaságban, Szöulban és Tokióban pedig magyar intézet is nyílik – olvasható a Magyar Közlöny csütörtöki számában. A közlöny szerint a magyar kulturális évadokat a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója, a magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója, a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének és a Budapest és Tel-Aviv közötti testvérvárosi megállapodás 30. évfordulója, valamint a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából rendezik meg. Mindezek mellett az évfordulók alkalmából 2019-ben Szöulban és Tokióban külföldi magyar intézetek megnyitására kerül sor a jövő év…
Read More