A tenger mélyének volt egykori királya, a sárkány. Feleséget vitt egy nap a palotájába és vígan élték napjaikat, vízalatti életöket. Ágynak esett egyszer a királyné, a sárkányasszony, és tanyát ütött a szomorúság, meg a búbánat. Sorba jött a sok javasember, mind megnézte a beteg asszonyt, egy se segíthetett rajta. Egyre búsabb lett a király, egyre betegebb a királyasszony. Megszólal egy nap az egyik javasember és azt mondja a királynak: – Csak egy orvosságot tudok, csak attól gyógyulhat meg a feleséged. – Mondsza hamar, – kiált fel a király, – hol…
Read MoreKategória: Kultúra
Május 5: Gyereknap (こどもの日)
A fiúgyermekkel megáldott családok a szabadban színes, hal formájú szélzsákot állítanak ki. Minden egyes hal egy fiúgyermeket szimbolizál. Otthonukban pedig egy kicsinyített szamuráj készletet állítanak ki, amely páncélból (yoroi), sisakból (kabuto), és fegyverekből áll. A páncél és sisak az erős és egészséges fiúgyermeket szimbolizálja. Inter Japán Magazin
Read MoreMájus 4: Zöld nap (みどりの日)
1989 és 2006 között ápr. 29-én ünnepelték. 2007-ben május 4-re tették át. A zöld nap Shówa-császár születésnapjának (ápr. 29) ünnepléséből ered. 1989-ben, amikor meghalt a császár, az ünnep nevét átváltoztatták „Shówa császár születésnapjáról” „Zöld Nap”-ra. A természetet és az élőlények tiszteletének ünnepe ez. Hirohito császár Köztudottan szerette a növényeket. 2007-ben az ünnepet áttették május 4-re, s az április 29-e ismét Shówa nap lett. Inter Japán Magazin
Read MoreAz alkotmány létrejöttének a napja (昭和の日, Kenpo-kinenbi)
Japán mai alkotmánya, a Nihonkoku kempó (日本國憲法) 1947. május 3-án lépett életbe. Azóta ünneplik ezt a napot Japánban az alkotmány létrejöttének napjaként. A japán alkotmány leglényegesebb bekezdéseiben megemlíti, hogy a császár az állam és a népegység jelképe, pozíciója a népakaratból ered, mert a felségjogokat a nép birtokolja. Az alkotmány kimondja, hogy a japán nép lemond a hadviselés jogáról és semmiféle haderőt nem tarthat fent. A japán alkotmány nagy részét Douglas McArthur amerikai tábornok vezérkara állította össze, de a japánok ma is elfogadják, demokratikus elvei miatt.
Read MoreÁprilis 29: Shówa nap (昭和の日): Hirohito császár születésnapja
A japánok ekkor ünneplik Hirohitó császár születésnapját, aki 1926-tól 1989-ig uralkodott. Hirohitó császár uralkodása alatt rengeteg dolog történt Japánban illetve Japánnal, többek között 1931-ben Manchúria megszállása, a második világháború, Japán háború utáni megszállása, az 1964-es Tokiói Olimpia, továbbá szintén az ő uralkodása alatt történt, hogy észak-koreaiak japán állampolgárokat raboltak el. Kobayashi Inter Japán Magazin
Read MoreTenger alatt járó asszony
A mennyei nagy országba, Csinnek csodás világába került Nippon virágszála, a dájmió leánykája. – Mielőtt otthagyta volna a hazáját, szilvafavirágos otthonkáját, elzarándokolt a templomába és fogadalmat tesz az oltáránál. Ereklyéket küld majd hármat, új hazája oltáráról volt hazája oltárának. Otthon volt már Csinországban, ura márvány otthonában s addig járta a templomokat, addig nézte az oltárokat, míg rábukkant az ereklyékre. Nótafa volt az egyike. Örök nóta zengett róla, örökké szólt hangja-szava. A másika tentakő volt. Víz soha meg nem puhítja, mégis írást ró a lapra. Harmadik egy kristálygolyó. Buddha képe fénylik…
Read MoreAz irgalmasszívű szegény
Volt egyszer egy szegény ember, ennek meg egy házsártos, rosszlelkű felesége. Jó szíve volt az embernek, meg irgalmas lelke, csak a feleségétől lett volna maradása. Szőtt, font az asszony, az ember meg mindeneskedett, de még így sem keresték meg a minden napra valójukat. Több volt a kopp, mint a hopp. Előáll egy nap az asszony, elővesz egy vég vásznat és azt mondja az urának: – Vedd ezt a vásznat, te ingyenélő, te mihaszna, és tedd pénzzé valahogy. De nem, inkább a Biva tóhoz menj el, oda jár a sok halászó…
Read MoreA szamuráj szerencséje
Élt valamikor egy szegény szamuráj. Se szülei, se felesége, se senkije a nagy világon. Szűkösen tengette az életét és hol volt mit ennie, hol nem. Nagyon nekibúsúlta magát egy nap és keservében betért egy templomba, hogy kiönthesse a szíve szomorúságát. – Szegény vagyok – sóhajtozik az oltár előtt, – és attól félek, hogy előbb-utóbb elpusztít ez a nyomorúság. Tégy valami jót velem, óh könyörületes Buddha és jelentsd meg az álmomban. Ki se megyek addig a templomból, ha itt halok is meg. Azzal odatérdel az oltár elé és hozzáfog az imádkozáshoz.…
Read MoreAntarktiszi történet
1959. januárjában megható hír járta be a világot: az Antarktiszen, a japán Showa bázisra érkező kutatócsoport élve talált két kutyát abból a falkából, amelyet előző januárban kénytelenek voltak sorsára hagyni az örök hó és jég birodalmában. Ebből a történetből készült minden idők legsikeresebb japán filmje. Taró és Dzsiró, a leghíresebb karafutók Az Antarktiszen Taró és Dzsiró boldog farkcsóválással üdvözölte az egy teljes évre „elbitangolt ” gazdikat, a média világgá röppentette a hírt és sztárokká tette a túlélés négylábú hőseit. A történet filmesített változata „Nankyoku monogotari” (Antarktiszi…
Read MoreRizsbor-vásár
Italos volt mind a kettő, szeleburdi két bortömlő. Az egyiknek neve Gombe, a másiknak pedig Szanszke. Elindul egy nap az egyik, kettő közt az ügyesebbik, beállít a másikához, ihatnékos pajtásához. – Uvenóban a szép parkban, cseresnyefák virágzásban. Láttad-e már sudár fáját, fájának a virágzását? Szanszke pajtás akkor járt ott, mikor fű-fa nem virágzott s kedve szottyan virág nézni, virágok közt elidőzni. – Hát itókát honnan veszünk? Lesz-e benne vajjon részünk? – kérdezi a pajtásától. – Rizsborocskát egy akónyit, azt vásárlunk egy tömlőnyit. Poharanként árulgatjuk, tíz szen pénzért osztogatjuk, – felel…
Read More