A medúza és a majom

A tenger mélyének volt egykori királya, a sárkány. Feleséget vitt egy nap a palotájába és vígan élték napjaikat, vízalatti életöket. Ágynak esett egyszer a királyné, a sárkányasszony, és tanyát ütött a szomorúság, meg a bú­bánat. Sorba jött a sok javasember, mind megnézte a beteg asszonyt, egy se segíthetett rajta. Egyre búsabb lett a király, egyre betegebb a királyasszony. Megszólal egy nap az egyik javasember és azt mondja a királynak: – Csak egy orvosságot tudok, csak attól gyógyulhat meg a feleséged. – Mondsza hamar, – kiált fel a király, – hol…

Read More

Május 5: Gyereknap (こどもの日)

  A fiúgyermekkel megáldott családok a szabadban színes, hal formájú szélzsákot állítanak ki. Minden egyes hal egy fiúgyermeket szimbolizál. Otthonukban pedig egy kicsinyített szamuráj készletet állítanak ki, amely páncélból (yoroi), sisakból (kabuto), és fegyverekből áll. A páncél és sisak az erős és egészséges fiúgyermeket szimbolizálja. Inter Japán Magazin

Read More

Május 4: Zöld nap (みどりの日)

1989 és 2006 között ápr. 29-én ünnepelték. 2007-ben május 4-re tették át. A zöld nap Shówa-császár születésnapjának (ápr. 29) ünnepléséből ered. 1989-ben, amikor meghalt a császár, az ünnep nevét átváltoztatták „Shówa császár születésnapjáról” „Zöld Nap”-ra. A természetet és az élőlények tiszteletének ünnepe ez. Hirohito császár Köztudottan szerette a növényeket. 2007-ben az ünnepet áttették május 4-re, s  az április 29-e ismét Shówa nap lett. Inter Japán Magazin

Read More

Az alkotmány létrejöttének a napja (昭和の日, Kenpo-kinenbi)

Japán mai alkotmánya, a Nihonkoku kempó (日本國憲法) 1947. május 3-án lépett életbe. Azóta ünneplik ezt a napot Japánban az alkotmány létrejöttének napjaként. A japán alkotmány leglényegesebb bekezdéseiben megemlíti, hogy a császár az állam és a népegység jelképe, pozíciója a népakaratból ered, mert a felségjogokat a nép birtokolja. Az alkotmány kimondja, hogy a japán nép lemond a hadviselés jogáról és semmiféle haderőt nem tarthat fent. A japán alkotmány nagy részét Douglas McArthur amerikai tábornok vezérkara állította össze, de a japánok ma is elfogadják, demokratikus elvei miatt.

Read More

Április 29: Shówa nap (昭和の日): Hirohito császár születésnapja

  A japánok ekkor ünneplik Hirohitó császár születésnapját, aki 1926-tól 1989-ig uralkodott. Hirohitó császár uralkodása alatt rengeteg dolog történt Japánban illetve Japánnal, többek között 1931-ben Manchúria megszállása, a második világháború, Japán háború utáni megszállása, az 1964-es Tokiói Olimpia, továbbá szintén az ő uralkodása alatt történt, hogy észak-koreaiak japán állampolgárokat raboltak el. Kobayashi Inter Japán Magazin

Read More

Tenger alatt járó asszony

A mennyei nagy országba, Csinnek csodás világába került Nippon virágszála, a dájmió leánykája. – Mielőtt otthagyta volna a hazáját, szilvafavirágos otthonkáját, elzarándokolt a temp­lomába és fogadalmat tesz az oltáránál. Ereklyéket küld majd hármat, új hazája oltáráról volt hazája oltárának. Otthon volt már Csinországban, ura márvány otthonában s addig járta a templomokat, addig nézte az oltárokat, míg rábukkant az ereklyékre. Nótafa volt az egyike. Örök nóta zengett róla, örökké szólt hangja-szava. A másika tentakő volt. Víz soha meg nem puhítja, mégis írást ró a lapra. Harmadik egy kristálygolyó. Buddha képe fénylik…

Read More

Az irgalmasszívű szegény

Volt egyszer egy szegény ember, ennek meg egy házsártos, rosszlelkű felesége. Jó szíve volt az embernek, meg irgalmas lelke, csak a feleségétől lett volna maradása. Szőtt, font az asszony, az ember meg mindeneskedett, de még így sem keresték meg a minden napra valójukat. Több volt a kopp, mint a hopp. Előáll egy nap az asszony, elővesz egy vég vásznat és azt mondja az urának: – Vedd ezt a vásznat, te ingyenélő, te mihaszna, és tedd pénzzé valahogy. De nem, inkább a Biva tóhoz menj el, oda jár a sok halászó…

Read More

A szamuráj szerencséje

Élt valamikor egy szegény szamuráj. Se szülei, se felesége, se senkije a nagy világon. Szűkösen tengette az életét és hol volt mit ennie, hol nem. Nagyon nekibúsúlta magát egy nap és keservében betért egy templomba, hogy kiönthesse a szíve szomorúságát. – Szegény vagyok – sóhajtozik az oltár előtt, – és attól félek, hogy előbb-utóbb elpusztít ez a nyomorúság. Tégy valami jót velem, óh könyörületes Buddha és jelentsd meg az álmomban. Ki se megyek addig a templomból, ha itt halok is meg. Azzal odatérdel az oltár elé és hozzáfog az imádkozáshoz.…

Read More

Antarktiszi történet

1959. januárjában megható hír járta be a világot: az Antarktiszen, a japán Showa bázisra érkező kutatócsoport élve talált két kutyát abból a falkából, amelyet előző januárban kénytelenek voltak sorsára hagyni az örök hó és jég birodalmában. Ebből a történetből készült minden idők legsikeresebb japán filmje.   Taró és Dzsiró, a leghíresebb karafutók       Az Antarktiszen Taró és Dzsiró boldog farkcsóválással üdvözölte az egy teljes évre „elbitangolt ” gazdikat, a média világgá röppentette a hírt és sztárokká tette a túlélés négylábú hőseit. A történet filmesített változata „Nankyoku monogotari” (Antarktiszi…

Read More

Rizsbor-vásár

Italos volt mind a kettő, szeleburdi két bortömlő. Az egyiknek neve Gombe, a másiknak pedig Szanszke. Elindul egy nap az egyik, kettő közt az ügyesebbik, beállít a másikához, ihatnékos pajtásához. – Uvenóban a szép parkban, cseresnyefák virágzásban. Láttad-e már sudár fáját, fájának a virágzását? Szanszke pajtás akkor járt ott, mikor fű-fa nem virágzott s kedve szottyan virág nézni, virágok közt elidőzni. – Hát itókát honnan veszünk? Lesz-e benne vajjon részünk? – kérdezi a pajtásától. – Rizsborocskát egy akónyit, azt vásárlunk egy tömlőnyit. Poharanként árulgatjuk, tíz szen pénzért osztogatjuk, – felel…

Read More