Odango – az igaz neve

Torkos volt az egyszeri ember és felejtős az esze. Éhkoppja támad egy nap és azt gondolja magában, hogy benéz az anyósához; ha egyébért nem, hát valami harapnivalóért. Azon sebtibe be is állít hozzá, leguggol az ülőkére és úgy várja a jó falatkákat. Hozzák a sok édességet, a nyalánkolni valókat, hogy se szeri, se száma. – Jaj de finom falatocska ez a mézes gömbölyűcske, – kiált fel az ember és egymás után nyeldesi le azt az édes gombócfélét. – Sose ettem még ilyesmit, azt se tudom, minek híjják, – mondja az…

Read More

Legyecske és Legyezőcske

Forró nyár van, zümmög a légy, zöngicsélnek bogárfélék. Adta legye, be kelletlen, szinte már-már tűrhetetlen. Ha előtted az ételed, falánk legyek rajt teremnek; italodat megkóstolják, pihenődet megzavarják. Sok mihaszna, semmi haszna. Ezerszeres a szerencse, hogy itt a kis Legyezőcske. Csontja bambusz, húsa hártya s nyár­időben, rekkenőben hűs szellőt hajt az arcodra. Hideg télen tüzet éleszt, sok más hasznát ne is kérdezd. A legyet hogy legyezi el, orrodról hogy hessenti el, bambuszcsontú, hártyahúsú, legyet irtó Legyezőcske. Ül egy nap a verandáján s házatáján megint zümmög szemtelenje, sok legyecske. Legyezőcske orra elé,…

Read More

Államalapítási ünnep (建国記念の日, Kenkoku Kinen no Hi)

  A Nihonsoki, az egyik legrégebbi japán krónika szerint Dzsinmu, az első japán császár időszámításunk előtt 660-ban, február 11-én lépett trónra. Trónra lépésének napját tartják Japánban az államalapítás ünnepét. 1872 és 1948 között Kigen szecu-nak nevezték ezt az ünnepet. 1966-ban fogadták el. Államalapítási ünnepként vagyis  Kenkoku Kinen no Hi néven 1967-ben tartották meg először. A második világháború előtt a japánok úgy gondolták, hogy az időszámításuk február 11-én kezdődött, mert akkor lépett trónra az első császáruk. A háború után elsősorban amerikai nyomásra a japánok nem tekintettek istenként a császárukra. Hirohito császár…

Read More

Kazuki és Chisa: Valentin nap Japánban

Chisa és Minori a konyhában tevékenykedtek. Saját kezűleg készítettek csokoládét. A közelgő Valentin napra készültek. Minori telefonja ki volt hangosítva, hogy ne a csokoládémasszától ragadó kezével kelljen fognia. A szerelmével, Molnár úrral beszélgetett. –Ki vagy hangosítva! Chisa is hallja, hogy mit mondasz! –Helló! Chisa a köszönés után úgy integetett a telefon felé, mintha Molnár úr látná őt. Minori elmosolyodott. –Mi újság Tokióban Minori? Mit csináltok? –Csokoládét készítünk Kazukinak Valentin napra. –Csokoládét? A boltban nem lehet kapni? –De igen! De Japánban az a szokás Valentin napon, hogy a nő megajándékozza a…

Read More

Február 5-12.: Szapporói hófesztivál (札幌 雪まつり, Sapporo jukimacuri)

A szapporoi hófesztivál az év egyik legnagyobb macurija, amit februárban tartanak egy hétig. 1950-ben kezdődött, amikor középiskolás diákok hószobrokat építettek az Odori parkban, Szapporo központjában. Ez az esemény mára nagyon naggyá nőtt és jól reklámozott. Egy tucat nagyobb szobrot építenek a fesztiválra 100 kisebb hó és jégszoborral együtt. Sok koncertet és más eseményeket is tartanak ilyenkor. A fesztiválra minden évben körülbelül 2 millió ember érkezik Japán különböző részeiről és külföldről is.                                      …

Read More

Boncnövendék mérget evett

Egyszer egy bonc egy templomban éldegélt rest nyugalomban. Torkos is volt, fösvény is volt, nyalánkolni szeretett volt. Boncnövendék, három legény, élt mellette nagy szűköcskén s ha volt mit, hát eddegéltek, sovány koszton éldegéltek. Boncnak polcon edénykéje, gyümölcsízzel telistele; mind magának tartogatta, a széltől is óvogatta. Pedig három boncnövendék nyalogatta szája szélét, láttára az édességnek, teli edény gyümölcsíznek. Ül a bonc a templomában, magános hűs cellájában s fel-felsandít fel a polcra, félszemmel a kispapokra. Ott a polcon edénykéje, edénykében ízecskéje s gyanu fészkel a szívében, nem hisz három növendékben. Hívja őket…

Read More

Varga András: Haikuk a japán költészet mintájára (3)

Színfalak mögött Színfalak mögött szürke köd tép szerte szét kifakult mesét Mord medve a táj fülében a fagy zenél ordít egy sakál. Szánkó közeleg cúgos ajtókon benyit körbejár a tél Hangversenyterem Kotta jégcsapok között koncertez a fagy Szoba szegletén Szürke döglégy döngicsél áldozatra vár. Élő-eleven kismadár les üvegen fontolgat halált.

Read More

Az évszakok szétválása (節分, szecubun)

Szecubun a tavasz kezdete előtti nap. Ősi hit szerint a szellemek világa ekkor kerül legközelebb valós világunkhoz, ezért a következő évszaktól rituáléval el kell űzni a betegséget hozó ártó szellemeket. A mamemaki (vagyis „bab szórás”) szertartás először a Muromacsi-korszakban tűnt fel. Legtöbbször a család tosiotokoja hajtotta végre (a férfi, aki a megfelelő kínai állatövi évben született, vagy a család feje). Fuku mamet (pirított szójababokat, vagyis szerencsehozó babokat) dobálnak ki az ajtón, vagy oni (démon) maszkot viselő családtagot dobálnak meg vele. Eközben azt kiabálják, hogy Oni va szoto, fuku va ucsi!…

Read More

Tovada tavi hóünnep (十和田湖冬物語, Towada kofyumonogatari)

Februárban, Aomori megyében, a  Tovada-tó déli partján (közel a faszobrokhoz) tartják a tavi fesztivált. A fesztivál délután 5 órától válik igazán érdekessé, amikor a résztvevők végig mehetnek egy LED égőkkel kivilágított hólabirintuson. Ezenkívül felfedezhetnek egy japán jégkunyhót, és megismerkedhetnek az Aomori és Akita megyékből származó ételekkel. Egy jégszínpadon tűzijátékot és egyéb szórakoztató műsorszámokat mutatnak be.                                                                          …

Read More