Kategória: Kultúra

Fate ’mi      re  ám      mé  re tett  …  :  békével  elfogad tam  …  :  nehéz  …  az  …  ÚT Great Extent …   tűzre – víz   …   vízre – föld  …  földre – víz  …  földvízföld …  :  moan  …  :  from  the  tomb  … Deep Mourning …  death  …  death – rolls  … nincsenek   …   s nem lesznek …  :  magyarázat  …  /  …  :  ok It’s Your Turn –   Rilke – parafrázis   – …   légy’   …   láthatatlan   … –  ennyi  –  …  hidd el  …  nem kell több …  :   már’   …   ez   …   is   …   elég Comprehension 3   fátyol   …   mögött –   AZ  EGY  …  1  …  :  EGY  A  MÁSSAL   – …  :      el    ér    he    tet    len Here / now / always …   tüzekben  enyész’   …  : mind  az  …  a  mi  ben    hi  szek …  :  porhamu  leszen Notable day …   haldoklik   …  :  nincs    e sély’   …  :   –   néma  a  város   –  …  :  még sem   fél   …  :  tudja  …  -, hogy   … Apparition lá  tom   …  …

Kazuki csendesen becsukta maga mögött a bejárati ajtót. Levetette a cipőjét és átcserélte az otthoni papucsára. Táskáját a ruhafogas alatti polcra helyezte és megállt az előszobában. Nem mert elindulni befelé. Chisa hallotta az ajtócsapódást. Várta, hogy a férje beljebb jöjjön. Öt perc után megunta és felkelt az ágyról. Az egyik gyerek nagyot rúgott belülről a hasfalába. Magára kapta a kedvenc sötétkék kimonóját, amelyet az aljától a nyakáig lótuszvirágok borítottak. Úgy nézett ki, mintha körbefonták volna azt, aki viseli a ruhadarabot. –Miért nem jössz beljebb? Baj van? Chisa tudta, hogy ez…

Ainu dalok Chiri Yukie gyűjtéséből A magyar változat készítője Müller Márta A fordítás az alábbi kiadvány alapján készült: The Song The Owl God Sang, fordító Benjamin Peterson Müller Márta Copyright: © 2015 Müller Márta Minden jog fenntartva A tengeristen dala The Song the Sea God Sang Ez a történet az emberek és a nekik élelmet adó kamui -k szövetségéről szól. Az élelem forrása ezúttal egy bálna, amelyet a tengeristen Repun Kamui ad, aki jóindulattal van az emberek iránt, bízik benne, hogy tisztelettel kezelik az ajándékát. Repun Kamui gyakran bálna formát…

Elillan a Nap. Napocskám, napraforgód vagyok, maradok. Szállok madárként, felhők és Nap ölelnek: nem zuhanhatok. Esőverte fák szürke felhők során át nem látom Napom. Fűszálon remeg a tegnapi esőcsepp, Nap felszárítja. Eső mosta kert: ibolyák szőnyege lent napfényt áhítnak. Szobámba zárva fehér árnyék vagyok csak, kint éget a Nap. Hajóm tovaszáll víz tükrén aranyhíd vár napfény-üzenet.

Molnár úr levette elmaradhatatlan Chicago Bulls emblémás baseball sapkáját és belépett a házba. A házigazda, Ino egy kényelmes sötétkék melegítőt viselt. Intett kollégájának, hogy kövesse. Molnár úr levette a cipőjét és belebújt a számára kikészített házi papucsba. Az előszobában csak cipőkkel találkozott. Se bútor, se más ruhadarab nem volt ott. Eszébe jutott az otthoni előszoba, ahol egy tükrös polcon kabátok lógnak és orra lehet esni a tíz féle széthajigált cipőben. Besétált Ino után a házba. Ino-nak volt egy lakása is Tokió belvárosában. Onnan járt dolgozni, de ha pihenni szeretett volna,…

Odaiba egy nagyon furcsa hely. A Tokióba látogató külföldiek vagy nem is hallottak róla, vagy ha mégis, a kulturális sokkra vágyókat egyáltalán nem hozza lázba, azok pedig, akik vásárolni akarnak, jellemzően egy egész napot eltöltenek a Tokió-öbölben épült mesterséges sziget egyik bevásárlóközpontjában, este megvacsoráznak, majd fejenként átlagosan 3,25 szatyorral a kezükben távoznak. Tokió nagy részével ellentétben a szigeten tág terek terpeszkednek, széles utak nyújtózkodnak, és szellősség járkál a levegőben. A bevásárlóközpontokon kívül néhány olyan hatalmas objektumot találni itt, melyek célzottan képesek igen nagy tömegeket magukhoz vonzani, leginkább hétvégén. Ilyen az…