A fölsorolt csapatokon kívül önálló zászlóaljak és századok, vasúti őrcsapatok, határőrség, valamint „nemzetközi kommunista formációk” –nehezen meghatározható, kínai és koreai félkatonai szervezetek – is tartózkodtak a Távol-Keleten.
A jelentés szerint nehéz volt megbízható adatokhoz jutni, mivel a szovjet katonai elhárítás kíméletlen terrorral működött. A szovjetek Vlagyivosztok, Habarovszk, Csita és Blagovescsenszk környékén erődítéseket emeltek, amelyek munkálataihoz a 16 és 50 év közötti polgári lakosságot és a politikai foglyokat vezényelték ki. Gőzerővel folyt a transzszibériai vasút második vágányának, valamint 40 új repülőtérnek az építése is.
Információk szerint a szovjet katonák ruházata és fölszerelése igen jó, élelmezésük tűrhető volt, hangulatukat azonban erősen rontották az éhező otthoni családtagjaikról érkező hírek. /1/
Japán és a Szovjetunió között eközben nyilatkozat háború kezdődött, amely a kelet-kínai vasút eladása körül koncentrálódott. Moszkva azt terjesztette, hogy a japánok fegyverrel akarják elfoglalni a vasutat. A TASSZ szovjet távirati iroda ismertette Hisikari Takasi tábornok szeptember 4-én és 9-én a japán kormánynak küldött állítólagos táviratot, amelyekből az derült ki, hogy Japánnak részletes tervei vannak a vasút erőszakos megszerzésére vonatkozóan.
Japánban hatalmas fölháborodást váltott ki a TASSZ eljárása, és cáfolatok jelentek meg a táviratokat illetően. A fölháborodás mértékére jellemző, hogy fölvetődött a japán-szovjet diplomáciai kapcsolatok megszakításának gondolatai is. Japánban azzal magyarázták a Szovjetunió eljárását, hogy nyugati határainál biztonságban érzi magát, egyben várja az USA részéről a diplomáciai elismerést.
Kliment J. Vorosilov tábornok, szovjet hadügyi népbiztos hírek szerint Kijevben, a Vörös Hadsereg vezetői előtt kijelentette, hogy Japánnal két vagy három év múlva elkerülhetetlenné válik a háború, ezért egyes Európában állomásozó hadosztályokat átcsoportosítanak a Távol-Keletre.
A távol-keleti helyzetet részletesen elemző, október végén készült magyar helyzetjelentés szerint a szovjetek azért húzzák az időt, mert gyors ütemben építik az Amur-vasutat és a transzszibériai vasút második vágányát. A jelentés szerint Mandzsúriában mintegy 300 000 japán él, akiknek körülbelül fele 1931, azaz Mandzsúria elfoglalása óta telepedett be.
1927-ben Japán elfogadott egy hadsereg fejlesztési tervet, ez azonban pénzhiány miatt nem valósulhatott meg. A japán hadsereg ezért nem rendelkezett elegendő korszerű fegyverrel. A legújabb japán flottafejlesztési terv a londoni tengerészeti egyezmény keretei között lehetővé tette Japán számára, hogy két 8500 tonnás cirkálót, két 16 000 tonnás repülőgép hordozót, valamint torpedórombolókat, aknarakó hajókat és torpedónaszádokat építsen.
A washingtoni egyezmény** lehetővé tette Japán számára, hogy flottabázisokat építsen ki a Bonin -,
a Kuril és a Rjukju- szigeteken, de a Japán hadvezetés erődöket és tengeralattjáró bázisokat kívánt kiépíteni a mandátumterületként kapott volt német gyarmatokon, a Mariana- és a Karolin-szigeteken is. /2/
November 7-én ünnepelték Moszkvában a bolsevik katonai hatalomátvétel 16. évfordulóját, amelyről a helsinki magyar követségről küldtek Budapestre jelentést. E szerint az évfordulós megemlékezést leginkább a távol-keleti krízis határozta meg. „Vörös téren lefolyt katonai szemle, különösen a légiflotta fölvonulása a japánoknak szólt” – írta a jelentés szerzője. A téren fölvonuló „proletariátus” táblái a japán imperializmusra figyelmeztettek. Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke energikusan és nagy gúnnyal emlegette a japán háborús propagandát, ezért fölvetődött annak a gondolata, hogy a kormányfő egy Japánnal való háborúra akarja fölkészíteni a szovjet közvéleményt. A magyar diplomaták szerint továbbra is létezett a Szovjetunió dilemmája: egy Japán elleni háborúból Kína és az USA támogatásával nyilvánvalóan győztesen kerülne ki, az ország gyenge belső viszonyai azonban a háború ellenében hatnak, mivel a szovjet állam egy háború esetén akár az összeomlás szélére juthat. /3/
* Állami Politikai Igazgatóság (szovjet politikai rendőrség)
**1922-ben a washingtoni egyezmény többek közt azt is tartalmazta, hogy az USA, Nagy-Britannia és Japán melyterületeken építhet ki haditengerészeti bázisokat.
1. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Politikai Iratai, K 63 Helsinki, 1933. szeptember 30.
2. MOL KÜM POL, K 63 Budapest, Helyzetjelentés 1933. október vége
3. MOL KÜM POL, K 63 Helsinki, 1933. november 14.
