A tüskés fugu (magyarul gömbhal, vagy golyváshal) furcsa jószág. Egész testét apró tüskék borítják, és ha dühbe gurul, felfújja magát. A fugu nem szereti, ha kifogják. Mondhatni, a guta kerülgeti! Ezért minden horogra akadt példánya gömb formájú. Kegyetlen bosszút áll azon, akik megeszi. Ha az epéjében lévő, bivalyerős méregből akár csak tűhegynyi kerül az ételbe, az ínyenc nem éli túl. Ellenszere nincs. A tüskés fugu tehát igencsak alkalmas lehetne arra, hogy epés megjegyzéseket tegyen, de rovatunkban csak beszél, beszél… A tüskés fugu mondta… Tudja Ön, hogy… – Japánban…
s tovább!Szerző: Katika
Önvezető kamionok a japán utakon!
Japán kormánya a digitális fejlesztések mellett az önvezető járművekkel végzett áruszállítást is tervezi bevezetni. A cél egy olyan speciális úthálózat létrehozása, amely kifejezetten az autonóm járművek számára lesz használható. Kisida Fumio tervei A miniszterelnök, Kisida Fumio egy digitális kormányzásról és pénzügyi reformokról szóló eseményen beszélt az új úthálózat terveiről. A nyár végére egy alapvető tervet szeretne, amely meghatározza az autonóm logisztikai hálózat működési kereteit és a lehetséges útvonalakat. Technológiai részletek és sofőrhiány A konkrét technológiai megvalósításról még kevés információ áll rendelkezésre. A projekt egyik célja a zsúfolt…
s tovább!Csizmás kandúr 1969 japán rajzfilm magyar szinkron ?
Nahát, az orvos nemétől is függ a gyógyulás?
Amerikai és japán tudósok kutatása szerint kevesebb az elhalálozás, vagy a kórházba visszakerülés azon betegek esetében, akiket női orvosok kezelnek. A Science Alert által ismertetett tanulmány 800 ezer páciens adatait elemezte. A kutatók, köztük Yusuke Tsugawa, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, azt találták, hogy a női és férfi orvosok eltérően gyakorolják az orvoslást, és ezek a különbségek befolyásolják a betegek egészségi állapotát. A vizsgálat során 458 108 női és 318 819 férfi beteg adatait elemezték, akik mindegyike 65 évesnél idősebb volt. A betegek körülbelül egyharmadát női orvosok kezelték. A kutatók összehasonlították…
s tovább!Végzetes harapás (kisregény) – 19. rész
(folytatás) … – Nem tudom, kincsem! Nagyon furcsán viselkedsz mostanában! – Furcsán? – nézett anyjára könnytől csillogó, fájdalmas tekintettel a kislány. – Miért mondasz ilyent? – Mert nagyanyád szerint dühkitöréseid vannak! Kitéped a hajad, tele van az egész tested karmolásokkal, meg foltokkal! – De én nem… – rázta tagadóan a fejét. – De! Sajnos igen! – fogta meg óvatosan a lány törékeny bokáját, és felhúzta a koszos hálóinget. – Nézd! Mindenütt! Zúzódások, hegek! – Akkor vigyél orvoshoz! – Tudod jól, hogy nem vihetlek! Nagyanyád a mi gyógyítónk! Megharagudna rád is,…
s tovább!A kardforgató nő ?
Egy menekülő családtól lemaradó kislány megvakul a közelben lecsapó villám miatt. Valószínűleg elpusztulna, ám egy jó útra tért jakuza neveli mindaddig, amíg a múltja a vesztébe nem sodorja. Egy vándorló ronin menti meg az ifjú lányt, aki felismeri a különleges képességeit, és megtanítja vívni. Óvja ugyan a kardrántástól, de a tanítvány a vártnál hamarabb kényszerül alkalmazni a tudását. Miközben lankadatlanul keresi az elveszett családját és a nevelőapja gyilkosait, egészen váratlanul bukkannak föl a múlt emlékei…
s tovább!Szeptember 23: (秋分の日): Őszi nap-éj egyenlőség
Szeptember 23: (秋分の日): Őszi nap-éj egyenlőség Ezen a napon lépi át a Nap az Egyenlítőt az északi féltekéről a délire. Ma a Nap pontosan keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik, és az éjszaka meg a nappal hossza egyenlő. Ugyanúgy, mint tavasszal, ekkor is egy hétnapos periódus része az ünnep. Ekkor is, mint a tavaszi napéj egyenlőségnél, a japánok az őseinkre és a holtakra emlékeznek, elzarándokolnak őseik sírjához, megtisztítjuk azokat, és áldozati ételeket helyeznek el. Katika Inter Japán Magazin
s tovább!Szeptember harmadik hétfője (idén szept. 22): Öregek napja (敬老の日, Keiro no hi)
1966 óta nemzeti ünnep. Az idős emberek iránti tiszteletet ünnepe. A japánok általában piros ruhába öltöznek a 60. születésnapjukon, mert a kínai naptár szerint 60 év egy ciklus, és a 60. év után ismét kisgyermek lesz az ember. Japánul a kisgyermeket úgy mondják, hogy „aka-chan”, azaz „piroska”. Ilyenkor az időseknek ünnepségeket szerveznek, ahol iskolás gyerekek énekelnek és táncolnak. Katika Inter Japán Magazin
s tovább!Fazekas István: A hűség eleven jelképe, gondolat Kanetó Kopár szigetéről
Kopár sziget A Kopár sziget nem némafilm, noha egyetlen szó sem hangzik el benne. Némajátékaival elutasító bírálata minden felesleges beszédnek. Sindo Kanetó tudja jól, hogy az élet elemi mozdulatai szavak nélkül is sokat mondanak. Sőt, talán így mondanak el a legtöbbet magáról a szavak hatalmáról. A szavak igazi erejéről: a tettről, és a szavak igazi forrásáról: a teremtésről. Az 1960-ban bemutatott másfél órás, fekete-fehér játékfilm első előadásairól tömegesen vonultak ki a nézők. Elviselhetetlenül vontatottnak és monotonnak érezték. Mondjuk csak így: kopárnak. S egyben idegesítően puritánnak. Évek teltek el, amikor…
s tovább!A kék zónák titka: hosszú élet egyszerű szokásokkal
Kék Zónák a világ négy pontján, ahol a legtöbben élik meg a 100. életévüket, ott rejlik az élet titka Dan Buettner, amerikai újságíró, a kék zónák koncepciójának megalkotója, éveken át kutatta azokat a helyeket, ahol a százévesek aránya a legmagasabb. Kutatásai során rájött, hogy az életmód, az étrend és a közösségi élet jelentősen hozzájárul az egészséges öregedéshez és a hosszú élethez. A kék zónák négy helyszíne: 1. Okinava, Japán 2. Szardínia, Olaszország 3. Ikaría, Görögország 4. Loma Linda, Kalifornia, USA Buettner felfedezte, hogy a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres mozgás,…
s tovább!