Japán népei I. Az ajnuk

A japán szigeteken élő őslakos népeknek két fajtája van. A japánok kb. 127 millióan vannak. Az ajnuk (ajnu = ainu = kuril = kurill) kb. 24 ezres lélekszáma a második legnagyobb kisebbség. A legnagyobb, de ugyanakkor nem őslakos kisebbség ma, a brazil – perui csoport. Kisebb létszámú a szintén nem őslakos koreai – kínai kisebbség csoportja. Az ajnuk főleg Hokkaido szigetén, a Szahalin-sziget déli részén, a Kurill-szigetek Kamcsatka felöli részén és a Rjúkjú-szigeteken élnek. A Hokkaido-sziget a leg északabbi Japán négy, legnagyobb szigete közül. Az ajnu nyelvet ma már igen…

Read More

A tüskés fugu mondta…megmondta…

A tüskés fugu (magyarul gömbhal, vagy golyváshal) furcsa jószág. Egész testét apró tüskék borítják, és ha dühbe gurul, felfújja magát. A fugu nem szereti, ha kifogják. Mondhatni, a guta kerülgeti! Ezért minden horogra akadt példánya gömb formájú. Kegyetlen bosszút áll azon, akik megeszi. Ha az epéjében lévő, bivalyerős méregből akár csak tűhegynyi kerül az ételbe, az ínyenc nem éli túl. Ellenszere nincs.  A tüskés fugu tehát igencsak alkalmas lehetne arra, hogy epés megjegyzéseket tegyen, de rovatunkban csak beszél, beszél…   A tüskés fugu mondta…                                         Tudja Ön, hogy… –…

Read More

Magyar cserediákok Japánban/Vác – Yurihonjo testvérvárosi kapcsolata

Magyar cserediákok Japánban Újabb sikeres programot zárhatott a Japán–Magyar Baráti Társaság, amikor idén július végén egy ifjúsági csereprogram keretébenKovács Éva tanárnő kíséretében számos diákunk Japán Honjo városában egy ötnapos látogatást tett. 1996. szeptember 25-én írták alá az Akita tartományban található japán Honjo városának (mai nevén Yurihonjo) és Vác városának polgármesterei azt az oktatás és kultúra területére vonatkozó együttműködési megállapodást, mely kezdetben az ifjúsági csereprogramokon alapult. Később több közös rajzpályázatot is szerveztek a városok. Az első váci diákcsoport 1998-ban utazott a Távol-Keletre, majd ettől kezdve évenkénti váltásban látogatták egymást a diákok.…

Read More

OzoneUtazás – Japán

Az 56 perces dokumentumfilm élvezetes és fordulatos utazás keretében mutatja be az érdekes Japánt. A modern fővárost, Tokiót, egy titokzatos teaszertartást, rózsaszín virágutcában a cseresznyeviág-nézést, ami nem csak egyszerű nézelődést jelent. A régi fővárosban, Kyotóban megismerhetjük a gésák negyedét (itt élt az Egy gésa Emlékiratai főszereplője). A városban több ezer sintoista szentély és buddhista templom található. Feltűnik a híres Tízezer kapu, és nem utolsó sorban megismerkedünk a kyotói konyhája egzotikus ételeivel. Dióhéjban bemutatásra kerül a japán történelem is, elsősorban a sógunok és a szamurájok világára fókuszálva. A többszáz éve épült…

Read More

Több, mint egymillió forint egy pár mangóért

A kjúsú szigeti Mijazaki megyében tartott idei gyümölcsárverésen 1,07 millió forintnyi rekordáron kelt el egy pár mangó. A korábbi rekordot jelentősen meghaladva 400 ezer jenért (1,07 millió forintért) árvereztek el egy pár prémiumminőségű mangót a Japán délnyugati részén, Kjúsú szigetén fekvő Mijazaki prefektúrában az idei szezon első mangóaukcióján. Az eddigi legmagasabb ár 2014 és 2015-ben volt, 0,8 millió forintnak megfelelő yen. A Nap Tojása (Taiyono Tamago) nevű mangófajta darabja több, mint 350 grammos. A rekordáron elkelt mangópár együttesen egy kilónál többet nyomott. A Miyazakii nagykereskedői piacon összesen 196 rekesz mangópárost…

Read More

A japán iskolák az életre nevelnek

  Japán oktatási rendszere eltér más kultúrák tanítási módszereitől. A rendszer működésének ékes bizonyítéka, hogy Japánban 100 százalékos az iskolázottság és nincs írástudatlanság. A középiskola elvégzésére senkit nem köteleznek, mégis szinte minden japán folytatja tanulmányait. Japánban hat év általános iskolát hat év junior középiskola, utána hat év senior középiskola, majd négy év egyetem követ. A japán iskolákban általában hat órás az oktatás, ezt különböző foglalkozások követik. Az angol nyelv tanítását egyre több helyen vezetik be. Katonás fegyelem jellemzi az iskolákat, ahol a diákoknak iskolai egyenruhában kell megjelenni. A különböző iskolák…

Read More

Doma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 1. rész

Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral Erkölcs, hazaszeretet, oktatás Mi, magyarok, kreatívabbak vagyunk más népeknél. Van egy szinte velünk született értékmérőnk, amit szükség esetén „bekapcsolunk”, és ez átsegít hogy átsegítsen a döntéseken. Más népek fiai ennek hiányában betanulnak megoldásokat, ám ezek a váratlan helyzetekben nemigen működnek, így tehetetlenné válnak. Mi a feladatainkhoz magyar aspektusból közelítünk, ezért sikeresebben elemzünk és találunk a megoldásra. Az elhunyt polihisztor, Varga Csaba szerint ezen erényeink magyarázata nyelvünk felépítésében keresendő. A magyar ész című tanulmánya választ ad arra, hogy más népekhez képest miért van nekünk több…

Read More

A riviérai rendőrség fenegyereke 2/2

  Fejezet az író Isten háta mögül – király színe elé c. könyvéből. A következő napokban felfedeztük Budapestet, Szentendrét, a magyar konyha remekeit, a tokaji bort és a cigánymuzsikát. Hosszú beszélgetéseink során Pierre előadta zenés kalandjait. Egy internetes újságnak az alábbi riportot készítettem belőlük: – A Riviéra a gazdagok és a hírességek nyaralóhelye. Találkozol velük? – Sokuknak van nálunk rezidenciája vagy nyaralója, és mi azokat is védjük. Néhány hírességet személyesen is ismerek. Például Saint Tropezban él Brigitte Bardot színésznő. Vele néhányszor beszéltem is. – Brigitte Bardot? A „szőke ciklon”, aki…

Read More

Varga púpján nincsen áldás (Tréfás mese)

Ágról szakadt öreg apó, házalgató szegény szabó. Kimonódra folt ha kellett, obi-öved ha kifeslett, egy-kettőre foldozgatta s ha kurta volt, még hosszabbra toldozgatta. Házból házba botlott szegény, tengett-lengett szűkre szabott kenyérkéjén. Siet egy nap messze útról otthonába, kidűlt-bedűlt, idres-gödrös putrijába; veszi elő estebédjét, keresgéli kormos üstjét. Rizzsel tele edénykéje régi helyén, tüzelője, gerjesztője kemencéjén, ám hűlt helye rézüstjének, lába kelt rézedényének. Hogyan főzzön, ha nincs üstje? Merre szálljon fel a füstje? Még a minap helyén lógott, amint ócskát, szakadt gúnyát foltozgatott. Keseredő bánatában, szívszorító fájdalmában hol a rizsestálját nézi, hol…

Read More