Látogatás a Császári Keleti Parkban

Tokió egyik legszebb látványossága a császári park, amely épületeiben Tokugawa sógunnak és a Meidzsi császárnak is otthont adott. A Császári Keleti Park ((皇居東御苑 Kokyo Higashi Gyoen) a maga 210.000 négyzetkilométer területével Tokió belvárosának Chiyoda kerületében áll. Sokáig zárt és titokzatos volt, 1968-ban nyílt meg a látogatók előtt. A régi Edo-kori vár első (honmaru) és második (ninomaru) belső védelmi vonalán fekszik. A régi főépületek egyikse sem áll már, de megmaradtak a várárkok, falak bejárati kapui és számos őrzőház. Az Edo vár a magyar televízióban is vetített Sógun című sorozatban szereplő Tokugawa…

Read More

Japán hangszer a koto ?

A koto (箏) hagyományos japán húros, pengetős hangszer. Tizenhárom húrja van, mindegyik egy-egy mozgatható húrlábbal van két részre osztva. Teste hosszúkás, lapos, enyhén ívelt tégla alakú, általában kiri, azaz császárfából készítik. A jobb kéz hüvelyk-, mutató- és középső ujjára gyűszűszerűen felhúzható pengetőkkel szólaltatják meg. Régen a húrjait selyemből fonták, manapság legtöbbször nejlonból készülnek. Játék közben hagyományosan a koto vízszintesen a talajra van fektetve, a zenész felőli jobb oldalát kis lábak emelik magasabbra. A zenész a hangszer jobb oldalánál törökülésben (agura) vagy a sarkain ülve (szeiza) foglal helyet, jobb kezével pengeti…

Read More

Május 5: Gyereknap (こどもの日)

A fiúgyermekkel megáldott családok a szabadban színes, hal formájú szélzsákot állítanak ki. Minden egyes hal egy fiúgyermeket szimbolizál. Otthonukban pedig egy kicsinyített szamuráj készletet állítanak ki, amely páncélból (yoroi), sisakból (kabuto), és fegyverekből áll. A páncél és sisak az erős és egészséges fiúgyermeket szimbolizálja. Inter Japán Magazin

Read More

Varga púpján nincsen áldás (Tréfás mese)

Ágról szakadt öreg apó, házalgató szegény szabó. Kimonódra folt ha kellett, obi-öved ha kifeslett, egy-kettőre foldozgatta s ha kurta volt, még hosszabbra toldozgatta. Házból házba botlott szegény, tengett-lengett szűkre szabott kenyérkéjén. Siet egy nap messze útról otthonába, kidűlt-bedűlt, idres-gödrös putrijába; veszi elő estebédjét, keresgéli kormos üstjét. Rizzsel tele edénykéje régi helyén, tüzelője, gerjesztője kemencéjén, ám hűlt helye rézüstjének, lába kelt rézedényének. Hogyan főzzön, ha nincs üstje? Merre szálljon fel a füstje? Még a minap helyén lógott, amint ócskát, szakadt gúnyát foltozgatott. Keseredő bánatában, szívszorító fájdalmában hol a rizsestálját nézi, hol…

Read More

Szakuravirágzás idején

A szakuravirágzást főleg Japánnal és a japán kultúrával azonosítják, meghatározó esemény országszerte. A legelterjedtebb nézet szerint a japáncseresznye, azaz a szakura (sakura) a Himalája-hegységből származik. A Japán Meteorológia Hivatal 1953 óta, minden évben részletesen tájékoztat arról, hogy az egyes prefektúrákban mikor várható a virágzás kezdete illetve mikor van a virágzás legszebb periódusa. A szezon kezdetét akkor jelentik, be hivatalosan, amikor a tokiói Jaszukuni-szentélyben szirmot bontanak a cseresznyefák. Ez a természeti jelenség az országban délről északra haladva egyre későbbi időpontokban következik be. A virágzás a szigetországban országszerte nagyon népszerű, egyúttal több…

Read More

Lámpás fesztivál (灯籠流し, tóró nagasi)

A Bon ünnep lezárásának általános szokása. Kicsi papír lámpásokat, amelyekben égő gyertya van, a folyóra, a tengerre vagy az óceán vizére rakják és hagyják őket elúszni, vagy pedig elengedik a levegőben és azok elszállnak az éjszakában. A fényük arra hivatott, hogy a család meghalt tagjainak lelkét vezessék. Általában az az ember, aki elengedi a lámpást, ír egy üzenetet az oldalára. Nakano Inter Japán Magazin

Read More