Meggyalázták a japán-magyar barátság váci szimbólumát A barátság és a városok közötti kapcsolatok szimbólumaként 2010. nyarán Vác testvérvárosai fákat ültettek a révhez közel található Testvérvárosi parkban. A rongálás és vandalizmus egészen eddig a hétig elkerülte a facsemetéket – még a kemény tél viszontagságait is átvészelték, és már rügyezni kezdtek. Valakinek – ki tudja miért – útban volt a japán testvérvárosából Yurihonjo-ból tavaly városunkban járt delegáció által ültetett fa, mert az illető a hét elején elfűrészelte a fa törzsét. „Profi munka” volt: az alábbi képen is látható, hogy nem egy „egyszerű”…
Read MoreKategória: Kultúra
Mérget evett három kis bonc (Tréfás mese)
Bonc apóka imádkozik templomában, nem zavarják áhitatos nyugalmában. Torkos öreg volt apóka s hogyha akadt valamelyes jó falatka, dehogy jutott, dehogy adott más fiának, se bálványnak, se barátnak. Boncnövendék három legény, csak úgy tengtek, csak úgy lengtek nagyszűkecskén; ha volt mit, hát eddegéltek, sovány konyhán, rizsen, teán éldegéltek. Ül Bonc apó bálványtele cellájában, áhítatos mormogásos imádságban; néző szeme tekintete merevedik, rá egy polcra szegeződik. Odalentről vigyáz rája, odafentről fénylik, ragyog csuporkája, tetéstele gyümölcsízzel, ínycsiklandó csemegével. Felsandítgat fel a polcra, félszem vigyáz három boncra; gyanú fészkel szent szívében, nem hisz három…
Read MoreSzéles Tamás és Széchenyi 1/2
Japánságtudat – magyarságtudat Amikor végleg Japánba költöztem, elváláskor megboldogult apám egy vékony kötetet nyomott a kezembe: „Ez a Széchenyi fáklyavilága. Őrizd, és tanulj a legnagyobb magyartól!” Ennek negyvenegy éve, s ez a könyv, azóta is a legféltettebb kincsem. A napokban értesültem, hogy a Soproni Petőfi Színház évadnyitóján műsorára tűzi Németh László Széchenyi című történelmi drámáját, s a címszerepet Széles Tamás színész alakítja. A művészt személyesen ugyan nem ismertem, de régóta nagy tisztelője vagyok. Az utóbbi években, ha „megszomjaztam” a szép magyar szóra – ami gyakran megesett, hisz Tokióban élek –,…
Read MoreDoma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 1. rész
Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral Erkölcs, hazaszeretet, oktatás Mi, magyarok, kreatívabbak vagyunk más népeknél. Van egy szinte velünk született értékmérőnk, amit szükség esetén „bekapcsolunk”, és ez átsegít hogy átsegítsen a döntéseken. Más népek fiai ennek hiányában betanulnak megoldásokat, ám ezek a váratlan helyzetekben nemigen működnek, így tehetetlenné válnak. Mi a feladatainkhoz magyar aspektusból közelítünk, ezért sikeresebben elemzünk és találunk a megoldásra. Az elhunyt polihisztor, Varga Csaba szerint ezen erényeink magyarázata nyelvünk felépítésében keresendő. A magyar ész című tanulmánya választ ad arra, hogy más népekhez képest miért van nekünk több…
Read MoreRendkívűli MEGHÍVÓ /RerTár Szolnoki Repülőmúzeum EXTRÉM PROGRAMJA
Kamikazek – A Busidó fiai Szeretettel hívjuk az érdeklődőket a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum harmadik könyvének kiadása alkalmából szervezett könyvbemutatóra, valamint egy különleges időszaki kiállítás megnyitójára. Doma-Mikó István: Kamikazek – A Busidó fiai Időpont: 2024. április 20. 11:00 óra Moderátor: Bajnai Zsolt A szerző, Doma-Mikó István, író, királyi udvari festőművész, főiskolai tanár és kamikaze-kutató. 50 éve él Japánban, riportokat készített és barátságokat kötött életben maradt kamikaze pilótákkal. Az olvasmányos regényben, egy öreg kamikaze visszaemlékezésein keresztül megismerhetjük, kik voltak azok a 17-26 éves élni vágyó japán fiatalok, akikben a hazaszeretet legyőzte az…
Read MoreDénes Mirjam: Táncoló gésák és lopakodó szamurájok
Japán izoláltságának 1853-as hivatalos megszűnésével e távoli ország kultúrája az érdeklődés középpontjába került, általános európai kortünetként. Nyugat-Európában ez az érdeklődés a világkiállítások japán pavilonjainak közönségsikerében és a műgyűjtésben, valamint a korszakban alkotó művészek munkáiban felfedezhető stílusjegyekben nyilvánult meg, mely jegyek a klasszikus japán ábrázolás megismeréséből származtak. Franciaországban főként az impresszionista és posztimpresszionista festők munkáiban, hazánkban pedig Németországhoz hasonlóan főként a szecesszióval együtt jelentkezett a japán művészet hatása, s jelentős szerepe volt a modern képzőművészeti „izmusok” kialakulásában. E műalkotásokban a művészettörténet a régi klasszikus japán ábrázolás hatását véli felfedezni, s a…
Read MoreJamagáta ajándéka (Tréfás mese)
Irígy ember Jamagáta, más ezüstjét, bárki kincsét réznek látta. Kuporgatta, félrerakta pénzecskéjét, széltől óvta, nagyritkán ha kinyitotta erszénykéjét. Újév napja, háládatok nagy hónapja derengőben, télvíz idő engedőben. Zivataros orkán helyett lenge szellők lengedeztek. Újesztendő, langyos idő kiragyogtán, oltártüzek bálványszerte kigyulladtán, virág nyílik szíven, lelken, rügyet fakaszt embereken. Földi lakók szemén, száján, meg nem szűnő mosolygásán, derű színes áradatja, szeretetnek szíves szava. Se adós, se hitelező, csakis kedves ajándékot adó, vevő. Se bosszúnak, se haragnak, nincsen helye se bánatnak, se rosszlelkű indulatnak. Fukar ember Jamagáta, ajándékát ember fia rég nem látta.…
Read MoreÉletfa Iskola Keszthelyen
Életfa Iskola Keszthelyen. Alapítványi iskolánk japán pedagógusok és művészek adományaiból Okuma Nobuko neves japán zenepedagógus kezdeményezésére jött létre. A japán adományozók valamennyien olyan emberek voltak, akik példának tekintették Kodály Zoltánnak és Bartók Bélának azt a tevékenységét, amelyet a magyar kultúra megmentése és megőrzése érdekében tettek. Ennek szép példáját látták a keszthelyi Életfa óvodában. Az óvodában megismert szellemiséget, és módszereket nagy tisztelettel tanulmányozták, és ezt a felfogást terjesztették Japánban is. Ennek folytatását szerették volna látni iskolai körülmények között, példaként állítva japán pedagógusoknak. Az iskolát Okuma Nobuko és M. Komáromi Gyöngyi…
Read More5 szédületesen felkavaró japán legenda
Integető cicus, nevető Buddha és helyes kis porcelánbabák. Nem csak ilyen cukiságokról keringenek legendák a misztikus Felkelő Nap Országában. Japán frigyláda, átkozott baba és egy nagyon bizarr emberfejű kutya, emberáldozatokból készült épületek. Ezekről biztos nem hallottál, pedig nem kevéssé érdektelenek. Íme, 5 japán legenda, amely egy japánt és olvasót sem hagyhat nyugton! Az Okiku baba Már látszatra sem egy bizalomgerjesztő baba, főleg azokkal az óriási fekete bogár szemeivel. A 41 centis babát az első tulajdonosáról nevezték el. Kimonót visel és ami a leghátborzongatóbb benne, hogy a haja állandóan növekszik! Napjainkban…
Read MoreÚjabb 5 fantasztikus és félelmet keltő jókai a folklórból ?
A jókaik világában léteznek barátságos, varázslatos, szelíd és huncut, pajkos kis szőrcsomók. Ez volna a jókaik rózsaszín oldala. Mert jelen cikkünkben főleg az árnyoldal mutatkozik be, legalábbis azok, akik hajlamosak kibabrálni az emberekkel vagy még inkább az életüket kurtítani meg. Ezért érdemes jóban lenni a következő 5 japán folklórbeli természetfeletti lénnyel… Mint ahogy mindennek a világban a jókaiknak is kétoldalúk van, Lehetnek segítőkészek, kedvesek és jóravalók, de ugyanolyan megátalkodottak, gonoszak és veszélyesek is. De nem csak fajtánként, hanem azon belül is. Ahogy egy kicune lehet gaz csábító, úgy lehet…
Read More