A neves samiszenzenész-énekes modern feldolgozásban adja elő az ismert „női dalt”. A hagyományos japán háromhúros pengetőhangszert bambuszfurulya és meglepően gyors dobritmus kíséri.
Read MoreNagayama Kyoko: Jonkara Onnabushi
Kategória: Kultúra
Tenger alatt járó asszony
A mennyei nagy országba, Csinnek csodás világába került Nippon virágszála, a dájmió leánykája. – Mielőtt otthagyta volna a hazáját, szilvafavirágos otthonkáját, elzarándokolt a templomába és fogadalmat tesz az oltáránál. Ereklyéket küld majd hármat, új hazája oltáráról volt hazája oltárának. Otthon volt már Csinországban, ura márvány otthonában s addig járta a templomokat, addig nézte az oltárokat, míg rábukkant az ereklyékre. Nótafa volt az egyike. Örök nóta zengett róla, örökké szólt hangja-szava. A másika tentakő volt. Víz soha meg nem puhítja, mégis írást ró a lapra. Harmadik egy kristálygolyó. Buddha képe fénylik…
Read MoreJapán büszkesége, a Szivárványhíd
Japán népszerű turistalátványossága a Szivárványhíd, amely Tokió központját köti össze a szórakoztató központnak számító Odaiba nevű mesterséges szigettel. A Szivárványhíd (Rainbow Bridge) egy felfüggesztett híd, mely Tokió központját köti össze az ultramodern, kiemelten népszerű Odaiba szigettel. Az éjszakánként a szivárvány színeivel kivilágított híd 1993-ban készült el. Kétszintes híd; a fölső szint az autópályáé, az alsón halad a Yurikamome lebegő vasút, a 482-es tokiói autóút és a gyalogjárda. Odaiba: A…
Read MoreTsugaru shamisen
A samiszen (三味線; Hepburn: shamisen?, ’három húr’), avagy szangen (三絃; Hepburn: sangen?, ’három húr’) háromhúros japánhangszer, amin egy bacsinak nevezett pengetővel játszanak. A nyárslantok családjába tartozik, kicsi, bőrrel borított teste vékony, hosszú nyakhoz illeszkedik. Fogólapja bundozatlan. Hagyományosan selyemhúrokkal, napjainkban gyakran nejlonhúrokkal van felszerelve. A samiszen pengetős húros hangszer, a nyeles lantok, azon belül a nyárslantok családjába tartozik. Felépítése hasonló a gitáréhozvagy a bendzsóhoz; van egy nyaka, egy rezonáló teste, vannak rajta húrok, melyek a nyak és a test között feszülnek. A test, avagy dó (胴; Hepburn: dō?), dobra hasonlít: egy üreges test, amely elől-hátul kifeszített bőrrel van beborítva. A bőr típusa a zene műfajától és a művész tehetségtől függ. A tanuló samiszenhez gyakran kutyabőrt használnak vagy műanyagot, mert ezeket könnyű pótolni…
Read MoreHold-Istenke ünnepére (Varázsmese)
Ünnepet ül Nippon népe, Hold-Istenke örömére. Halványarcú Isten-lányka, Nap-Isten kis húgocskája, kiül kék ég peremére, langyos szellő legszélére. Ezüst tükrét előszedi, kerek arcát kendőzgeti, szeme alját, szemöldökét, derűs arca két kis gödrét. Isten-ifjú Eső-Felhő, esőcseppet csepegtető, felhők között ólálkodik, Hold világos udvarára bámészkodik. Irígy szemmel szemlélgeti ragyogását, halvány arca színezüstös sápadtságát. Azon töri csapzott fejét s meg-megrázza csúronvizes lebernyegét, ha majd beáll vak éjszaka, Hold ünnepét valamikép megzavarja. Odacsusszan pajtásához, Vihar-Felhő odujához, könnyesővel köszöntgeti, hűs cseppekkel freccsentgeti. – Rég ideje nem láttalak, zuhogni se hallottalak – kezdi a szót Vihar-Felhő.…
Read MoreSok munka, apró örömök 2/3
A világ összes íze Az itteni vendéglők páratlan gyorsasággal szolgálják fel ízletes étkeiket. Óriási a választék. Vannak kínai ételekkel szolgáló vendéglők, ahol a szakácsok bámulatos ügyességgel a vendégek szeme előtt sütik-főzik a rizsételeket, a nudli-leveseket és a halféleségeket. Vannak hagyományos japán ételeket kínáló helyek, ahol futószalagon keringenek a vendégek előtt az ízletes nyers haldarabbal tetézett rizsgombócok, vagy ahol művészien szép tálacskákon hozzák a festőien elrendezett kis darabka halat, petrezselymet, répácskát. Van persze mindenütt az elmaradhatatlan McDonald’s és Kentucky gyorsétkezde, ahol kedvesen mosolygó, csinos fiatal lányok szolgálják fel a mindig…
Read MoreSok munka, apró örömök 1/3
A Felkelő Nap országában korán kelnek Vannak emberek, akik azért dolgoznak, hogy a megkeresett pénzen kellemesen töltsék pihenésüket; és vannak olyanok, akik azért pihennek, hogy erőt gyűjtsenek a szorgos munkához. Melyiküknek van igaza? Talán mind a kettőnek, vagy egyiküknek sem. Ugyanis minden azon múlik, hogy az ember hogyan végzi a munkáját és mivel tölti szabad idejét. Van olyan munka, amely csak rabság és robot, de van olyan is, amely lelkesít és örömöt ad. Pihenés is van olyan, amely csak tespedés és tétlenség vagy az alacsonyabbrendű igények kielégítése. És…
Read MoreTél-Istenke szamócája (Varázsmese)
Falu szélén, domboldalon éldegélt egy rosszcsont asszony. Két virágszál két lánykája, más-más bokor más hajtása. Egyikének, nagyobb lánynak Hófehérke, másikának, kisebb lánynak Virágbimbó volt a neve. Mostohalány volt a nagyobb, úgy is bánt az anyja vele; csak a másik, a kisebbik, ő volt anyja szemefénye. Hófehérke durva vászon kimonóban sürgött-forgott, Virágbimbó talpig selyem viganóban páváskodott. Minden munkát ő végzett el, Hófehérke; minden munkát ő került el, a kisebbje. Télidő volt, zimankózott, hullott a hó, zuzmarázott. Hó hullása, szálldosása süppedékes, erdőn, mezőn lepedékes. Térdig érőn jártak benne, fujdogált a vihar szele;…
Read MoreJanuár második hétfője (idén január 11.): Seijin-no hi (成人の日): A felnőtté válás napja
Január második hétfője a legfontosabb nap a japán fiatalok számára. Ezen a napon ünneplik nagykorúságukat azok, akik az elmúlt év április 2 és az idei év április 1 között töltik be a huszadik életévüket. (Így tulajdonképpen nem minden ünnepelt töltötte be a huszadik életévét, akadnak 19 évesek is.) A hagyomány az ősi időkben gyökerezik, és a mai napig nagy jelentőséggel bír, hiszen ez a nap a választóvonal. Innentől számít az ünnepelt felnőttnek; szavazhat, cigarettát és alkoholt vásárolhat. Valamint jogosulttá válik a felnőtteknek fenntartott szórakozóhelyekre bemenni. Ezzel együtt természetesen a…
Read MoreSzamuráj amazonok 2015 (Videó) ?
Úgy tűnt, hogy a hős szamurájokról szóló legendákban kizárólag férfiak szerepelnek, de nyolc évszázadon keresztül szamuráj nők álltak helyt számos csatában és várostromban. Akadémiai kutatás keretében, japán csatatereken folytatott ásatások megerősítik, hogy nő volt a kiásott harcosok majdnem 30%-a, ezáltal bizonyítva a szamuráj nők létét, akik elkötelezettségének és súlyos szenvedéseinek története a világ egyik legnagyobb elmondatlan históriája marad. A brit és japán történészekkel, illetve egy mai harcművészeti iskola női nagymesterével folytatott beszélgetések támasztják alá a bátorságról, tragédiáról és kitartásról szóló csodálatos mesét. Tanaka Iter Japán Magazin
Read More