Az 56 perces dokumentumfilm élvezetes és fordulatos utazás keretében mutatja be az érdekes Japánt. A modern fővárost, Tokiót, egy titokzatos teaszertartást, rózsaszín virágutcában a cseresznyeviág-nézést, ami nem csak egyszerű nézelődést jelent. A régi fővárosban, Kyotóban megismerhetjük a gésák negyedét (itt élt az Egy gésa Emlékiratai főszereplője). A városban több ezer sintoista szentély és buddhista templom található. Feltűnik a híres Tízezer kapu, és nem utolsó sorban megismerkedünk a kyotói konyhája egzotikus ételeivel. Dióhéjban bemutatásra kerül a japán történelem is, elsősorban a sógunok és a szamurájok világára fókuszálva. A többszáz éve épült…
Read MoreÖsszes hír
Több, mint egymillió forint egy pár mangóért
A kjúsú szigeti Mijazaki megyében tartott idei gyümölcsárverésen 1,07 millió forintnyi rekordáron kelt el egy pár mangó. A korábbi rekordot jelentősen meghaladva 400 ezer jenért (1,07 millió forintért) árvereztek el egy pár prémiumminőségű mangót a Japán délnyugati részén, Kjúsú szigetén fekvő Mijazaki prefektúrában az idei szezon első mangóaukcióján. Az eddigi legmagasabb ár 2014 és 2015-ben volt, 0,8 millió forintnak megfelelő yen. A Nap Tojása (Taiyono Tamago) nevű mangófajta darabja több, mint 350 grammos. A rekordáron elkelt mangópár együttesen egy kilónál többet nyomott. A Miyazakii nagykereskedői piacon összesen 196 rekesz mangópárost…
Read MoreA japán iskolák az életre nevelnek
Japán oktatási rendszere eltér más kultúrák tanítási módszereitől. A rendszer működésének ékes bizonyítéka, hogy Japánban 100 százalékos az iskolázottság és nincs írástudatlanság. A középiskola elvégzésére senkit nem köteleznek, mégis szinte minden japán folytatja tanulmányait. Japánban hat év általános iskolát hat év junior középiskola, utána hat év senior középiskola, majd négy év egyetem követ. A japán iskolákban általában hat órás az oktatás, ezt különböző foglalkozások követik. Az angol nyelv tanítását egyre több helyen vezetik be. Katonás fegyelem jellemzi az iskolákat, ahol a diákoknak iskolai egyenruhában kell megjelenni. A különböző iskolák…
Read MoreDoma-Mikó István: Magyarságtudat – japánságtudat 1. rész
Tanulságos beszélgetés Dr. Maróth Miklós professzorral Erkölcs, hazaszeretet, oktatás Mi, magyarok, kreatívabbak vagyunk más népeknél. Van egy szinte velünk született értékmérőnk, amit szükség esetén „bekapcsolunk”, és ez átsegít hogy átsegítsen a döntéseken. Más népek fiai ennek hiányában betanulnak megoldásokat, ám ezek a váratlan helyzetekben nemigen működnek, így tehetetlenné válnak. Mi a feladatainkhoz magyar aspektusból közelítünk, ezért sikeresebben elemzünk és találunk a megoldásra. Az elhunyt polihisztor, Varga Csaba szerint ezen erényeink magyarázata nyelvünk felépítésében keresendő. A magyar ész című tanulmánya választ ad arra, hogy más népekhez képest miért van nekünk több…
Read MoreCseh Károly: Haikuk
Tavaszi gyors Nyúladzik sorra a rög már a tavaszba – szem el nem éri. Zöld futam Lópatkók nyoma frissell a fűben. Lantokon zendül meg a zöld. Ikertüzek Két nyírfa-láng közt – zöldbe a barmot – Szent György minket is áthajt.
Read MoreA riviérai rendőrség fenegyereke 2/2
Fejezet az író Isten háta mögül – király színe elé c. könyvéből. A következő napokban felfedeztük Budapestet, Szentendrét, a magyar konyha remekeit, a tokaji bort és a cigánymuzsikát. Hosszú beszélgetéseink során Pierre előadta zenés kalandjait. Egy internetes újságnak az alábbi riportot készítettem belőlük: – A Riviéra a gazdagok és a hírességek nyaralóhelye. Találkozol velük? – Sokuknak van nálunk rezidenciája vagy nyaralója, és mi azokat is védjük. Néhány hírességet személyesen is ismerek. Például Saint Tropezban él Brigitte Bardot színésznő. Vele néhányszor beszéltem is. – Brigitte Bardot? A „szőke ciklon”, aki…
Read MoreVarga púpján nincsen áldás (Tréfás mese)
Ágról szakadt öreg apó, házalgató szegény szabó. Kimonódra folt ha kellett, obi-öved ha kifeslett, egy-kettőre foldozgatta s ha kurta volt, még hosszabbra toldozgatta. Házból házba botlott szegény, tengett-lengett szűkre szabott kenyérkéjén. Siet egy nap messze útról otthonába, kidűlt-bedűlt, idres-gödrös putrijába; veszi elő estebédjét, keresgéli kormos üstjét. Rizzsel tele edénykéje régi helyén, tüzelője, gerjesztője kemencéjén, ám hűlt helye rézüstjének, lába kelt rézedényének. Hogyan főzzön, ha nincs üstje? Merre szálljon fel a füstje? Még a minap helyén lógott, amint ócskát, szakadt gúnyát foltozgatott. Keseredő bánatában, szívszorító fájdalmában hol a rizsestálját nézi, hol…
Read MoreHagyományos gésatánc ?
A gésa (芸者) tradicionális japán szórakoztató művész, aki különböző japán művészetek előadásában jártas, mint például a klasszikus zene és tánc. A gésák a 17. század kurtizánjaiból alakultak ki, tökéletességig fejlesztve a szórakoztatás művészetét. A fiatal nők kezdetben kényszerből, később kizárólag szabad akaratukból kerültek be a gésaközösségekbe, ahol hosszú tanulóéveket töltöttek azzal, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek. A 18. századra már törvények védték a gésákat, népszerűségük rohamosan nőtt. Elsajátították a hagyományos japán hangszerek használatát, a tradicionális táncok és énekek előadásmódját, a teaszertartás pontos kivitelezését, még a vendégeikkel való beszélgetés…
Read MoreNői választójog története Japánban
Női választójog története Japánban Egy női választójogi mozgalom tokiói gyűlése. Habár a női képviselet már a 19. század óta jelen volt, igazán erőteljes női választójogi mozgalmak az 1920-as években, a zűrzavaros két világháború közötti időszakban jöttek létre. Elnézve a társadalmi, politikai és kulturális átalakulást a japán lakosok zavarodottak és frusztráltak voltak, ahogy a kicsi, elzárkózott nemzetük világhatalommá nőtte ki magát. Ennek a frusztráltságnak talán az egyik legjobb példája a női jogokért való küzdelem. Az 1868-as Meidzsi-restauráció után a jogok fogalma komoly kérdéssé kezdett válni. A 19. század végén a női…
Read MoreEgy fürt szőlő 1,2 millió forintért
Japán árverezésen 550.000 Yenért, vagyis 1,2 millió forintért kelt el egy fürt vörösszőlő. Az idei szezon első napján 1,2 millió forintért árvereztek el egy fürt szőlőt Ishikawa megyében. A csak helyi termésű, a megyében termesztett Ruby Roman győztes fürtje 800 gramm súlyú, és 30 szemből áll. Egyes szemek átmérője eléri a 3 centimétert is. Tehát minden egyes szőlőszem 41 ezer forintba került. A vevő, kinek foglalkozása esküvőszervező, bejelentette, hogy a fürttel a legközelebb egybekelő ifjú párnak szeretné felejthetetlenné tenni a napot. A házasságkötésre Kanazawa városban kerül sor. A Ruby Romant…
Read More