Tokió – Inter Japán Magazin

Végzetes harapás (kisregény) – 7. rész

2024. június 30. vasárnap2024. május 7. kedd Szerkesztő

(folytatás) – És a munkám? – nézett barátjára aggodalmasan. – Az ügyfeleim, a családom! – Milyen családod? – szembesítette a meggyötört üzletembert a tanácsadóvá lett Tanaka. – Nincs családod! Már évek óta! Elhagytak, mert nem szakítottál rájuk időt! – Mit beszélsz? Milyen rémálom ez az egész? Ott az asszonyom, ott a lányom! – Te milyen világban élsz? Egyáltalán, tudod, milyen évet írunk? – Persze, hogy tudom! – Akkor miért hazudsz saját magadnak is! Három éve otthagytak! – Nem! Ez hazugság! – rázta egyre a fejét Yamato, tagadva az egyértelmű…

Végzetes harapás (kisregény) – 6. rész

2024. június 22. szombat2024. június 22. szombat Szerkesztő

(folytatás) 2. fejezet Utazás – Kimerült vagy, Yamato! – felelte Tanaka Hoshida, miután végighallgatta barátja beszámolóját az elmúlt éjszaka történtekről. A mesélés alatt leplezetlenül mindvégig gyermekkori játszótársa friss sérüléseit pásztázta szörnyülködve, hitetlenül rázva fejét. – Pihenned kellene! – Tanaka! Barátom! Jól tudod magad is, hogy nem tehetem! Üzletember vagyok! – Pont azért! Nézz végig magadon! – Karmolások! Zúzódások! – legyintett Yamato. – Biztosan magam tettem álmomban! – Ha most nyugalmat színlelsz, akkor miért kérted a tanácsom? – Nem színlelek! – vágta rá a sebesült. – Ne akarj átverni! Közel negyven…

Végzetes harapás (kisregény) – 5. rész

2024. június 15. szombat2024. május 7. kedd Szerkesztő

(folytatás) Álmatlanul telt az éjszakája az orrvérzéses ébredés után. Akkor éjszaka nehezen aludt el, és ha elszendergett, akkor is csak rövid időre. Akaratán kívül motoszkált valami a fejében, és rövidke alvási periódusaiban folyton az Asakusa utcát járta. Egyszer üzleti viseletben, kezében aktatáskával, máskor selyem köntösben, katanaval a markában. Minden alkalommal úgy ébredt, hogy álmában valamilyen sérülést szenvedett, és ébredésekor a testén ugyan olyan horzsolásnyomokat, zúzódásokat tapasztalt, mint ahogyan álomképében is megjelent. Ahogy első alkalommal is, mikor ágyáról lezuhanva az orrával érte a padlót. Reggelre már egész testét foltok, alvadt…

Végzetes harapás (kisregény) – 3. rész

2024. június 10. hétfő2024. május 7. kedd Szerkesztő

(folytatás) Folytatta céltalan bolyongását. Ugyan olyan automatikus léptekkel haladt előre, és annak ellenére, hogy elgondolkodott a miértjén, és próbált volna irányt váltani, valami láthatatlan erő húzta magával, hogy menjen végig az Asakusa bazárjai között. Mikor végre elhatározta magát, hogy nem engedelmeskedik a hívó erőnek, megint föltekintett egy pillanatra a vörös tetőgerendák felé, és ezúttal is úgy érezte, farkasszemet néz a láthatatlannal. Akkor ütött szöget a fejébe, hogy az a valami követi őt, és talán előle menekül, mert kísérletképpen három oldalazó lépést tett balra, majd jobbra, és folyamatosan úgy érezte, a…

Végzetes harapás (kisregény) – 2. rész

2024. június 5. szerda2024. május 7. kedd Szerkesztő

(folytatás) Körbenézett, és megint zavarttá vált a tömegben, amitől rátört a sietség, és tovább kerülgetve az embereket, azon morfondírozott, vajon kimondta-e hangosan a gondolatait, vagy csak a fejében hallatszott. És, ha kimondta, vajon hallotta-e valaki. Alig haladt pár métert, ismét felkapta a fejét. A második alkalommal sem tudta, miért, csak fölnézett szeme sarkából a tetők felé. A mozdulatlan langymeleg esti levegőben, mikor még a füst is függőlegesen száll, ő úgy észlelte abban a szempillantásnyi időben, hogy megmozdulnak a járókelők fölé hajló, arany színben pompázó levelek, és az őket tartó vékonyka…

Végzetes harapás (kisregény) – 1. rész

2024. május 30. csütörtök2024. május 7. kedd Szerkesztő

Bevezető Négyéves, határtalan képzelőerővel megáldott kisfiam, Botond történetéhez nyúltam, aki felvázolta saját elképzelését a manapság televízióban sugárzott meséket látván. Az ő meséje nagyon velős, és tömör. Kisfiam vázlatos elbeszélését kiszínezve, és valódi helyszínekre ültetve megpróbálom tovább írni, és bővíteni, hogy egy izgalmakban gazdag fantasy kisregénnyel gyarapítsam a világirodalom japán népről, Japánról szóló eddig is hatalmas gyűjteményét. Első fejezet Tokiói este Mélán, egykedvűen sétálgatott a zsúfolt sétálóutcán, unottan kerülgetve a bámészkodó, beszélgető emberek sokaságát, akik nem hogy agresszívre, sietősre vették volna lépteiket a tömegben, inkább csak békésen, mosolyogva ballagtak, álldogáltak. Ő…