Címke: pince

Végzetes harapás (kisregény) – 19. rész

Katika

(folytatás) … – Nem tudom, kincsem! Nagyon furcsán viselkedsz mostanában! – Furcsán? – nézett anyjára könnytől csillogó, fájdalmas tekintettel a kislány. – Miért mondasz ilyent? – Mert nagyanyád szerint dühkitöréseid vannak! Kitéped a hajad, tele van az egész tested karmolásokkal, meg foltokkal! – De én nem… – rázta tagadóan a fejét. – De! Sajnos igen! – fogta meg óvatosan a lány törékeny bokáját, és felhúzta a koszos hálóinget. – Nézd! Mindenütt! Zúzódások, hegek! – Akkor vigyél orvoshoz! – Tudod jól, hogy nem vihetlek! Nagyanyád a mi gyógyítónk! Megharagudna rád is,…

s tovább!

Végzetes harapás (kisregény) – 18. rész

Katika

(folytatás) – Yumiko! – nézett kétségbeesetten eszméletlen, földön fekvő lányára Airi, miután belépett a pincehelyiség ajtaján. – Anyám! Mi történt Yumikoval? – Nem tudom! – dugta a kislány kezei közé a tenyerében szorongatott fekete hajtincseket, és idegesen próbálta palástolni az arcára kiült pszichés erőfölényét, mielőtt az asszony leér a pislákoló fénybe. – Nem tudom, Airi! A haját tépte, mikor ideértem! Rángatózott, erőteljesen zihált, majd eldőlt. Nyúltam utána, de beütötte a fejét. Nem tudtam eldönteni, hogy hozzád fussak-e, vagy maradjak vele! – Mióta eszméletlen? Yumiko! Édesem! – szorította magához a törékeny…

s tovább!

Végzetes harapás (kisregény) – 19. rész

Szerkesztő

(folytatás) … – Nem tudom, kincsem! Nagyon furcsán viselkedsz mostanában! – Furcsán? – nézett anyjára könnytől csillogó, fájdalmas tekintettel a kislány. – Miért mondasz ilyent? – Mert nagyanyád szerint dühkitöréseid vannak! Kitéped a hajad, tele van az egész tested karmolásokkal, meg foltokkal! – De én nem… – rázta tagadóan a fejét. – De! Sajnos igen! – fogta meg óvatosan a lány törékeny bokáját, és felhúzta a koszos hálóinget. – Nézd! Mindenütt! Zúzódások, hegek! – Akkor vigyél orvoshoz! – Tudod jól, hogy nem vihetlek! Nagyanyád a mi gyógyítónk! Megharagudna rád is,…

s tovább!

Végzetes harapás (kisregény) – 18. rész

Szerkesztő

(folytatás) – Yumiko! – nézett kétségbeesetten eszméletlen, földön fekvő lányára Airi, miután belépett a pincehelyiség ajtaján. – Anyám! Mi történt Yumikoval? – Nem tudom! – dugta a kislány kezei közé a tenyerében szorongatott fekete hajtincseket, és idegesen próbálta palástolni az arcára kiült pszichés erőfölényét, mielőtt az asszony leér a pislákoló fénybe. – Nem tudom, Airi! A haját tépte, mikor ideértem! Rángatózott, erőteljesen zihált, majd eldőlt. Nyúltam utána, de beütötte a fejét. Nem tudtam eldönteni, hogy hozzád fussak-e, vagy maradjak vele! – Mióta eszméletlen? Yumiko! Édesem! – szorította magához a törékeny…

s tovább!